«
»

Ojjan lyó




Carl Orf-Carmina Burana-ja volt gyerekkorom első nagy zenei élménye. Egyszer sikerült felvennem a Bartók Rádióból is, mikrofonnal. Akkoriban mikor a Boneji M járta, Abbás szatyorral. Mára egy nosztalgikus darab számomra, mint egy régi fénykép, vagy nyárvági szerelem.
Most hallottam a tv-ben egy mosogatószer reklámot, ami felhívja a figyelmet a készítmény, különleges zsíreltávolítási képességéről. Hozzá a zene a Carmina Burana. Igaz hallottam már Európa Himnuszának zenéjét egy szalámi reklámban. Ezeket a olgokat nem lehet szabályozni, ezek etikai, szakmai kérdések…
Olyan jó, hogy nem vagyok maradandó művek alkotója

Elküldve: 2006. március 1., 9:16 am-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.

Kedves olvasó,
a blog szövegeit én írom, Gáspárik Attila és büntetőjogi felelősségem teljes tudatában teszem. A kommentárokat nem én írom és úgy vélem, hogy az ember joga, hogy névvel, vagy álnévvel jelenjen meg. Nem minden esetben értek egyet a kommentárokkal, ami hozzátartozik a demokráciához. Felkérek mindenkit, hozzászólásában maradjon meg a tisztesség és a sajtóetika határain belül. A vélemény szabad, a hír legyen szent. A blog karbantartói jogot formálnak arra, hogy bizonyos bejegyzéseket, ha azok sértőek, töröljenek.
Köszönöm a figyelmet és a bejegyzéseket.

Egy válasz: “Ojjan lyó”

  1. bea
    2006. március 1., 7:16 pm

    Engem is bántana, ha alkotásomat ilyen emberek használnák fel… Néha úgy érzem, feje tetejére állt a világ… meglepően sok egyházi és papi “vicces” reklám van, engem az is bánt! A reklámkészítés alapjaiban nekem egyebet tanítottak, én kivettem abból, hogy sok dolog bumeráng-effektust vált ki, ők nem! A különbség: én soha nem tudnék egy reklámot elkészíteni, mert mindenben azt érezném, hogy a célcsoportom egy részét bántja, ők bármikor készítenek reklámot, mert van fantáziájuk és nincs szégyenük, etikai kódexük, és egyébként is… nekik szabad!!!