Erdélykép a magyarországi médiában
Szombaton este a Pálfy házban, Marosvásárhelyen, leültünk megbeszélni azt, hogy milyen is az Erdély kép a magyar médiában. Az esemény a Mustra Fesztivál végét jelezte. Voltunk jó sokan. Mondtunk, hideget, meleget, zavarosat és tarkát. Ettünk, ittunk. A műsort Baló György vezette, nagyon udvariasan (unalmasan). Most azért nem részletezném, mert tényleg úgy elbeszéltünk egymás mellett, mint ahogy nagyobb állomásokon a vonatok suhannak. Sokan voltunk, sokfelől és az, az igazság (?) hogy mindenki magát akarja viszontlátni a képernyőn. Na. Ilyen az ember gyarló és hiú.
Mégis valamit összefoglalásként: Erdély létezik és egységes térként felfogható, ha jó messzire megy az ember. Pl. műholdról nagyon egységes. S ha egységes, akkor van egységes kép, amit lehet sugározni. Ha nem látjuk kellően messziről akkor meg elveszünk a részletekben és azt ugye tudjuk, hogy az ördög a részletekben van. Nagybánya, Nyárádmente, Biharország, Marosvásárhely, Arad, Csánglia, hogyan gyúrható eggyé? Nem hiszem, hogy Kisvárada, vagy Dombóvár, többet szerepelne a magyar médiában, mint Kolozsvár. A médiával is baj van de az elvárásaink is sokszor… Azt hiszem, mire mi elkezdtünk beszélgetni, a témáról, már véget is ért a nagy globális trend a médiában. A régiók ideje jött el, minden szinten. Ami meg nagyszabású média, az a széles réteget célozza, és onnan valóban kimaradhatnak dolgok.
Abban azért megegyeztünk, az este, hogy a Hagyomány szekrény előtt haldokló, utolsó fogatlan magyar, halálhörgését, annyira kihasználták egyesek, hogy valószínűleg nem kéne tovább fokozni. Itt azonban vannak kételyeim. Ma Magyarországon és túl minden határon, sokan élnek, nagyon jól, abból, hogy végveszélyt kongatnak. Mert ha nem lenne veszély, akkor őket ez egzisztenciálisan érintené. Na ez itt a bökkenő.
A beszélgetés másfél órája alatt, mikor médiát mondtunk a tévére gondoltunk. Megholt a Rádió? . Vagy már nem fontos? A válaszokat kérjük mindenki adja meg magának.
2005. november 20., 6:42 pm
Gratula a bloghoz. Nagyon laza. A radió pedig nem holt meg, még csak alakulgat.
2005. november 21., 1:03 pm
Nemcsak a rádió, hanem az írott sajtó is megholt, legalábbis a beszélgetésben megjelent Erdély-kép szempontjából… Amúgy azon törtem a fejem, hogyan lehetne erről a témáról másképpen, hatékonyabban dumálni? S egyáltalán van-e esély arra, hogy valamilyen konkrét következménye legyen egy ilyen kerekasztalnak?
2005. november 21., 1:10 pm
Nem tudom, nem tudom. Gondolom csak a közös érdekeknek van közös jövője. Tapasztalatom szerint minden húsódik vissza és profilálódik. A globalizációra talán ez a replika.
2005. november 21., 6:39 pm
Szerinted a jelenlévők közül hány “fontos embert” érdekelt valóban az a bizonyos Erdély-kép?
Különben a rádió “ejsze” nem holt még meg. Vagy rosszul tudom? (Akkor meg vannak túlvilági kapcsolataim…)
2005. november 21., 7:36 pm
Olvasom a transindex tudositasaban, hogy nincs erdelyi teve, nincs csapat de van mar frekvencia!
No, ne busulj kedves “Pityu” , ha csapat verbuvarasrol lesz szo, csak irj! Hangmernoknek eljovok szivesen!
Amugy par eve ugyanabban a filmben dolgoztunk. Te vizcsap menedzser szerepet jadztal. Remember???
2005. november 22., 9:40 am
Andi én titokban rádiópárti vagyok. Azt szerettem volna jelezni, hogy a közgondolkodásban mikor médiát mondunk akkor mindenkinek a tv ugrik be. Nincs rádiókritika az újságokban, a rádiók nem fordítanak hangsúlyt a rádiósszemélyiségek “futtatására”, stb. I love Radio. Most éppen Rádiókabarét írok…
Huba én nem tudom de engem mindenki összekevernek egy felfuvalkodott, beképzelt, fennhéházó, ripaccsal akit Gáspárik Attilának hívnak és aki vidéki haknizásokban mondja meg a “nagyigazságot”. Undorító alak. NEm szeretem és kikérem magamnak, hogy összekeverjenek vele. Én egy kiegyensúlyozott, megálapodott, klasszikus értékeket hirdető, enyhén konzervatív-liberális ereje teljében lévő médiaszakember vagyok és hasonlóságom más akalkokkal kizárt. Amúgy szia, kösz hogy jelentkeztél.