Szól a rádió
…csak neki nem szól senki.
Érdekes, hogy a romániai magyar sajtóban nincs rádió kritika. Nem emlékszem, hogy a nyomtatott sajtó foglalkozott volna, az utóbbi időben, rádiókritikával. Vagy már nem hallgat senki rádiót, vagy az élni és élni hagyni, elv alapján, nem bántalak te se tedd, elve érvényesül.
Ma hallgatám (na ez veretes volt) a marosvásárhelyi rádió délutáni műsorát. Csend van, napsütés, árnyék, szombat… nosza szóljon a rádió. Humoros felolvasás, no az jó gondolom, mert maga a szerző adja elő, Bölöni Domokos. Hallgatom, hallgatom, egyszer csak tipikus beleolvasási baki, mindenkivel megtörténik, ilyenkor mondja a technikus: vegyük újra. S hallj csodát, szól a hang, a Szerkesztőé: vegyük ezt újra. Újra veszik, majd a szerző ismétel egy pár mondatot, hogy jó legyen. És jó lesz. Mindez rutinmunka egy stúdióban, a műsorok előkészítésekor, de ez adásban volt. Magyarán a szerkesztő lustaságból, unalomból, szakmai felkészületlenségből, nem vágta meg az anyagot. A kínossá vált felolvasás után, ahelyett, hogy elnézést kért volna a hallgatóktól, lazán bemondta, hogy Bölöni Domokost hallották. Kerti szomszédom halkan megjegyezte: aki be volt rúgva. A rádió fél Erdélyben hallható, szegény Domi bá …
A rádiós szerkesztő nemrég a romániai magyar sajtót értékelte: És igenis, találunk olyan szerkesztőségeket, amelyek újszerű szemlélettel, törekvésekkel jelentkeztek, amelyek példája ösztönzően hatott a többiekre is, és valójában az a tény is jelzi, hogy alkalmazkodni tudtak az időszerű követelményekhez, hogy nagyon sok szerkesztőség évek óta folyamatosan, megszakítás nélkül meg tudott maradni.
Mester, ami igaz az igaz Ön nagyon időszerű felfogást ültetett gyakorlatba. Példája ösztönzően hatott rám. Arra gondoltam, hogy kikérem az anyagot a rádiótól és a Sapientia média szakán, bemutatom. Igen ám, de akkor jutott eszembe, hogy Ön tanítja ezt a rádiós diszciplínát, nem orozom el a dicsőséget.
2006. augusztus 13., 12:31 pm
Kedves Attila, te még nem gondoltál arra, hogy igazából senki sem hallgatja már ezeket az adókat, vagy legalábbis nem tudja végighallgatni, mert olyan rosszak, gyengék, vidékiek, s főleg unalmasak. Többször megpróbáltam, de nem sikerült. Tehát már kritizálni sem érdemes. Ugyanis én is gondoltam már erre, de nincs az a pénz, amiért én például ezt megtenném, pedig képzettségemnél fogva igazán megtehetném. Bizony Isten, próbáltam hallgatni többször is pl. a szóban forgó marosvásárhelyit. Nem sikerült. A Jóisten senkit sem büntet ennyire, csak ha külön fájdalomdíjazzák!
De ne legyünk igazságtalanok, s csak az állami rádiót szidjuk. Ott van pl. a Gagában az a Borsos Csaba, minden délben egy órakor, a maga és a világ hülyeségeivel. A világ hülyeségeit már tudjuk, na de miért kell mindennap úgy búcsúzni a hallgatóktól, hogy “LEGYENEK ROSSZAK!”, amikor jól tudjuk, milyen stb. Minek szaporítsam, felháborító. Én ezennel tiltakozom, és kérem az ügy kivizsgálását a hivatalodnál, elvégre azért vagytok ott. Ha valaki ilyen szegényen tud szellemes lenni, az ne legyen sajtós. Menjen a rosszak közé! Legyünk jók! Szia!
2006. augusztus 13., 2:38 pm
Van külömbség egy kereskedelmi és egy közszolgálati adó között. Az általam leírt eset az adófizetők pénzén történt, a Gaga meg a saját pénzén tesz amit tesz.
Ha mindent szó szerint vennénk….
2006. augusztus 14., 9:52 pm
Gáspár Sándor, Gáspár Sándor, leváltották mint önjelölt rádióvezetőt, megbuktatta a MURE-t, a Magyarok Világszövetségét lélegeztető gépen tartotta, de hiába, hát csoda, hogy össze-vissza csinálja a műsorokat. Talán pihennie kellene, békés, érdemtelen nyugdíj formájában.
2006. augusztus 15., 12:50 pm
Kedves Attila!
Valóban hiba történt, és köszönöm, hogy legalább így szóltál nekem, hiszen ha a fél világnak mondom, akkor talá’ a címzett is meghallja. Persze, ha tudja az Úr, hogy ki követte el a hibát, akkor a három bizonyosnak vélt ok közül egy-kettő azonnal kizárható lett volna, dehát miért zárjuk ki, mikor így nagyobbat csattan. Különben is vegye már észre minden újságíró, hogy akinek hivatalt adott az Isten, annak eszet és hozzáértést is adott hozzá, egyébre pedig nincs szüksége? Bár a mai radiós technológiában még az is előfordulhat, hogy a valamikor ismert nyomda ördöge helyett a számítógép ördöge okoz bajt, és ezt a kivülálló is tudhatja, emiatt óvatosabban – jóhiszeműen is közelít – ha ért hozzá, vagy legalább, ha telefonál. De el kell ismernem, ez esetben a számítógép – az adásvezérlő program – nem tévedett. Én tévesztettem el, az adásra feldolgozott anyag helyett a nyers került a műsorba. Hiba történt, amiről akkor – nyilván – nem tudtam, és ha csak szólnak róla, miatta, két szóval, restellkedve, megköszönöm; ha kipécézik, istenem, elviselem. De a hozzátoldott szövegek miatt egyrészt bosszankodom, másrészt tiltakozom.
Kedves Mester, ha valaki félfüllel hallgat rádiót, miért ír róla? A sajtóban ugyan helyreállt a demokratikus centralizmus, amiról még te is tanultál a KISZ meg a kommunista Párt lényegét biflázva, miszerint alulról szerveződik, de felülről irányítják, mégis nehéz komolyan venni azt, aki a sajtóban szolgálatból készített munkával még nem jelentkezett, mégis tudja, hogy milyen is ez a sajtó és mitől ilyen.
Különösen bánt ez Tőled, mivel egyébként látom, hogy tényleg felelősséggel végzed feladatodat, tényleg felelősséget érzel a romániai Magyar sajtó helyzete, teljesítménye és sorsa miatt (pl. a szerzői jogok tévés vb ügye). De miképpen fogadjalak el a barrikádnak ugyanarra az oldalára, amelyen én állok, ha provokálsz? Lehet, hogy történelmi a beugrató ügynök szerepe, de melyik rendező állította, hogy a közönség előtt rokonszenves?
Hiba van viszont abban a szemléletben, amely a bolhát elefánttá akarja fújni, ürügyet keres, hogy odavágjon, és mindent belekever, ha odatartozik, ha nem. A romániai Magyar sajtó, általában a nyilvános megszólalás ennél többet érdemel, többet és méltóságteljesebbet.
Nyilván jó lenne a sajtókódexben is leszögezni, hogy a blog sajtóműfaj-e vagy sem, hogy legalább az írója számonkérhesse magán a sajtóbeli megszólalás felelősségét. (Mert az íróasztalfiókban őrzött naplóból évtizedek múltán előkerülő fésületlen mondatoktól nyilván különbözik a blog. ) Emiatt egyszerűen csak tiltakozom a Bölöni Domokos róvására megeresztett dehonesztáló megjegyzés módja és tartalma ellen. Sajnálom, hogy a félfüllel figyelt rádiózás után nem tellett annyira, hogy az éppen 60 éves írót, publicistát és közösségszervező embert – ha már említed – akkor köszöntsed is. Pedig a műsorban erről is volt szó. Arról már nem is beszélve, hogy a színpadon sem csak egy baki jelenti a produkciót. Kár, hogy a műsor többi részéről már nem szól sem a kritika sem a vagdalkozás. Egyébként, ismétlem, nagyon sajnálom a hibát. És, javaslatodnak megfelelően, szíves engedelmeddel, e baki, meg a hozzáfűzött blog – példaanyag lesz a Sapientián, a kommunikáció szakon.
Tisztelettel Gáspár Sándor
U.i. Személyeskedő hozzászólásokra nincs kedvem válaszolni ha névtelenek és ha nagyon pontatlanok. G.S.
2006. augusztus 16., 7:33 am
Drága Sándor!
Nemrégiben egy Erdélyi Riport ankétban, a romániai magyar sajtó csúcsának, az én írásaim elviselését nevezted. „A romániai magyar sajtó éppen eléggé sokszínű ahhoz, hogy mindenféle véleményt tükrözhessen és elviselhessen. Ebből a szempontból évek óta elviseli Gáspárik Attilának ezt a véleményét is.” Nem akartam csalódást okozni…. Na jó ez így cinikus és nem is azért lett savasabb a blog bejegyzés.
1. Szereted József Attilát és talán te vagy az egyetlen, aki az emlékévben a legkitartóbban foglalkozol vele a médiában. Nos hát akkor mivel én is szeretem, akkor: mindenséggel mérd magad.
2. Egy pillanatig nem tudta a hallgató, hogy nem élőben megy a konferálás. Szerintem a tisztesség azt követelte volna, hogy a hallgató ezt tudja és akkor „nem rázná úgy a csörgőt”
3. Ha nem te bakiztál volna … egy bizonyos mérce fölött nem megengedett. Vagy ha megengedi magának az ember akkor viselje el a következményeket. Nem személyeskedni akartam. Nemrégiben megdicsértem a Város peremén műsorodat, amit nagyon jó műsornak tartok és remélem egyszer könyv alakban is megvásárolhatok.
4. Minden megjegyzésemet, mint rádióhallgató tettem. Remélem a továbbiakban is tenni fogom, mert az azt jelenti, hogy hallgatlak benneteket és érdekel ami nálatok folyik. Tudom, hogy sok kisherkules (ezt szabályosan írtam hejtelenül) megsértődött az utóbbi időben, mi több már C kategóriás pamfleteket is ihletek, sőt van olyan megyei független napilap, amelyik hónapok óta nem írja le a nevem (pedig én látom, hogy bújja a blogot, sőt adatként fel is használja) na szóval biztos kényelmesebb lenne selyempincsiként, de már ez így marad.
Köszönöm, hogy írtál, jó munkát a továbbiakban (őszintén)
2006. szeptember 10., 5:59 pm
A rádió helyesbített? Elnézést kért a szerzőtől? A CNA megbüntette a műsorszolgáltatót?