2001 szeptember 11 és a média
Pont öt éve, egy keddi napon, hatalmas gyűlést rendeztünk a hivatalban. Behívtunk minden hírszerkesztőt a tévékből. Elkezdtük a beolvasást: ez így nem mehet tovább, hogy az erőszak és a kegyetlenkedések és az agresszió és…Ültek, tűrtek. Már nagyon szerelmes voltam a hangomba, mikor Radu Cosarca, akkoriban az Antena 1 hírszerkesztője, a következőket mondta, szó szerint: Gáspárik úr, értse meg, hogy nem az a hír, hogy a repülő leszállt a reptéren, hanem az, hogy a repülő leszáll, mondjuk a vasútállomáson. Osztottunk-szoroztunk de nem talált a szó. Dühös voltam, tehetetlenségemben. Délben hazamentem, bekapcsoltam a tv-t és látom, hogy egy repülő éppen nekivágódik a WTC-nek. Első reakciómban átvittem egy másik csatornára, Cosarca magyarázta a látottakat. Átvittem a harmadik csatornára, hogy ellenőrizzem, jól látok? A hetedik csatorna után vettem a telefont és az ország különböző pontjait kezdtem pötyögtetni: ti is azt látjátok, amit én? Bekapcsoltam az Internetet is…
Jóval az események után tudatosodott bennem a történet. Vagyis száz éve elég volt egy családban a Kalendárium, hogy az év eseményeit megtudják az emberek. Szépanyáink és szépapáink elhitték… ma nem elég, az élő egyenes adás, a telefon, az internet…Száz év (100) alatt kialakult a hír mint árú, lett belőle piac, lett média, információs társadalom, majd felzabálta magát!
A dátum 2001 szeptember 11