méééér?
Láttam nemrég egy magyarországi csatornán, egy gyümölcsös joghurt reklámot. A valamikori sportoló, ma neves orvos, magyarázta a növekedés és az élelmiszer viszonyát. Nem értem, hogyan adhatja a nevét egy orvos egy joghurthoz? Miért nem az élelmiszer tulajdonsága az érv egy reklámban? Miért kell egy gyermekorvos hitelesítsen egy terméket? Mi lehet a véleménye erről az Orvosi Kamarának?
2007. március 29., 4:55 pm
Van a Jóban Rosszban c. kórház-sorozat egyik magyaro TV-ben. Abban van egy fiatal doki. A film előtt és után dokinak öltözve nyugtatgatja a terhes kismamát, valami bankreklám. A joghurt-gondolat tükrében szakmailag mi erről a véleményed? Rendben van vagy hasonló visszaélés?
2007. március 29., 5:01 pm
szerinte van külömbség egy beöltözött színész és egy országosan ismert orvos között. Az alapvető véleményem az, hogy minden terméknek az összetevője, hatóanyaga, íze, szaga mit tuom én mije, reklámozza a terméket és nem egy ismert ember sikere.
Van pl. egy vitamin amit egy ismert vízilabdázó reklámoz Magyarországon. Az üzenet: ha te is ezt a vitamint szeded akkor te is híres leszel. Szerintem ez így tisztességtelen.
2007. március 29., 5:41 pm
Ez a doki egy jóságos doki a szériálban, mindenki imádja, stb. és nyilván mindenki azzal asszociálja a reklámban: magyarán ugyanazt a szerepet nyújtja itt is ott is. Nyújtja a biztonságérzetet, mint egy jó bank. De, igy összekötve a fikció és a reklám sztem pur manipuláció. Egyébként is az, persze, de ez egy fokkal árnyalja dolgot, hogy rögtön utána, ugyanabban a szerkóban, diszletben reklámoz: ez gyakorlatilag egy filmbe rejtett reklám, csak éppen ki van vágva belőle, és a film előtt meg végén gyorsan odacseszik.
2007. március 29., 6:15 pm
Amig elég pénzt kap a reklámért, leszarja a tisztesség kérdését. És igaza van.
2007. március 29., 7:32 pm
Szerintem sose a termék hatóanyaga stb reklámozza a terméket. Pont azt próbálják elfeledtetni a pucérnőkkel, a hírességekkel meg a zenével.
2007. március 29., 8:18 pm
ezaltal hiteltelenne valik hosszabb tavon a reklam.
2007. március 30., 1:42 pm
Hat igen…jo nehany evvel ezelott M. Schumacher reklamozott egy sampont.
2007. március 30., 4:18 pm
Most meg valami kocsit (afene tudja a márkákat), sőt nagy “cselesen” beleszőtték azt is a reklámba, h. már nem versenyez a Forma 1 -ben. Már csak a hitelesség kedvéért
. De nem ő az egyedüli, más sportolók is reklámoznak borotvát, dezodorokat. A színészekről, tévés műsorvezetőkről, egykori és még aktív sportolókról (“Egérke” és a puding) nem is beszélve. S ha jól tudom orovosok is rekámoznak különböző fájdalomcsillapítókat, fogkrémeket és hasonlókat. Legfeljebb nem annyira közismert a nevük, mint az egykori sportoló kollegájuké. Az orvosi kamara meg tehet 1 szivességet nekik. Sztem, nincs ezzel semmi gond, aki egy reklám miatt veszi meg a terméket, az meg is érdemli 
2007. március 31., 9:04 am
egy tisztességtelen reklám árt a többinek is. Ha a vevő csalódik egy reklámban akkor hajlamos az összes többire legyinteni. A joghurt esetében is látok hosszútávú problémákat. Az orvosi szakma veszíthet ebből az ügyből.
2007. március 31., 2:31 pm
Hát, van benne némi igazság, de azért a reklám már önmagában olyan műfaj, ami által valamit (terméket, szolgáltatást) az ember gyermekére akarnak tukmálni. Én örök optimista vagyok, ezért tartom annyira értelmesnek a fogyasztóknak az ő társadalmát, h. ezzel tisztában van, és ilyen prizmán keresztül nézi, ha nézi a reklámfilmeket. Ezért is írtam, h. aki egy reklám nyomán kezd vásárolni, az meg is érdemli.
2007. március 31., 5:08 pm
Egy kerdes: letezik-e hazankban olyan szabalyozas, mely arra vonatkozik, hogy a reklam nem vezethet a gyermekekben olyan tudat kialakulasara, hogy ha a reklamozott termeket nem vasarolnak meg, akkor szegyenkezniuk kellene, vagy hatranyba kerulnenek tarsaikkal szemben?
2007. március 31., 10:39 pm
azt hiszem nehéz törvénybe foglalni azokat a fogalmakat, hogy szégyen, hátrány, stb. ezeket önszabályozi kellene
2007. április 1., 1:18 am
Már réges rég készítenek reklámhatékonysági felméréseket, főleg a fogyasztásban oly fejlett USÁban. Vulgáráltalánosításban a tanulságuk: a reklámkészítők tudják, hogy becsapják a fogyasztókat, mert vagy túlzó, vagy egysíkú, vagy csak túl egyszerű vagy (hamis) szaktekintély által nyomatékosított a pár másodperces üzenet; a fogyasztók tudják, hogy becsapják őket, vagy legalábbis, hogy manipulálni akarják őket, és ezzel együtt megveszik a terméket. Nem a pozitívumai miatt, hanem egyszerűen azért, mert ismerik. Még ha arról ismerik is, hogy átlátszó trükkel akarják rájuksózni.
Aztán az, hogy ki mihez adja és adja el a nevét, egyéni morális-pénzügyi döntés kérdése. A komment pedig szabad.
2007. április 3., 9:24 pm
1. Egy reklámban sohasem az élelmiszer, vagy tudomisén minek a tulajdonsága a jó érv, hanem az, hogy miért jó nekem, ha én azt a terméket megvásárolom.
2. A Pepsi és Beckham kapcsolata ön szerint miben külömbözik a joghurt és a híres dokisportoló kapcsolatától?
3. S különben is, Ogilvy szerint, a híres embereket felvonultató reklámok nem annyira hatásosak. Persze ő is kutatásokra alapoz.
4. Én még soha nem éreztem erős kényszert, hogy a példaképem által használt/reklámozott cuccot megvásároljam.
5. Lehet azért, mert nincsenek példaképeim.
2007. április 4., 7:16 am
A Pepsi Beckham érzést árul. A doktornő az orvosi szakma, hivatás iránti bizalmát váltja pénzre. Van külömbség.
2007. április 6., 8:24 am
Ja, kezdem kapiskálni a lényeget. Tehát ez szinte olyan, mintha Ratzinger Swarovsky-rózsafűzért reklámozna?