Egyik nap szól a telefon. A vonalvégén egy, a nagy leleplezésekkel foglalkozó, lap főszerkesztője. Sejtelmes hang, zavaros történet, hogyaszongya ők most felgöngyölítenek valamit és baj van velünk. Sőt sok baj. Pl. a szavazások titkossága és az átláthatatlanság… és meg fog látogatni és ha nem lesz az asztalon az anyag akkor… hát szóval ez csak jóindulatú beszélgetés de vannak más módszerek… Mondom neki, ha csak a gyűlések jegyzőkönyve kell, azért nem kell idejönni, minden naprakészen fent van az interneten. Amúgy minden gyűlés nyilvános, van róla videófelvétel, az újságírók jelen vannak… érzem a vonal végén lekonyul a főszerkesztő. Na majd meglátjukkal válunk el és, amúgy is egyik napon (tegnap) majd személyesen is meglátogat mert… Tegnap sehol senki, nézem a lapot, a nagy lelplezés egy ezerszer lerágott csont, ahol ha tévedett valaki az a finánc hatóság. Jön a lap megfogalmazása: birtokunkba jutott adatok alapján a CNA stb, stb, következett idézet az internetről.
Vajon egy ilyen feszültség teremtő fordulat “birtokunkba került…” egfogalmazás valóban több újságolvasót hoz?

Elküldve: 2007. július 19., 7:20 am-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.