Jaj, jaj, jaj, jaj…
Olvasom, hogy sztrájkőrség van a közszolgálati rádiónál. Kevés a lóvé aszongyák. Hol lehet egy kis pénzt küldeni? Hogy 1000 lej az átlagfizetés? Nem tom a pedagógusokat kellene megkérdezni, hogy sok-e? Idézek a Népújság keddi számából:
. Radu Florea, a Marosvásárhelyi Rádióstúdió Szakszervezetének elnöke elmondta, három éve kérte a szakszervezet, hogy a rádióhasználati illetéket havi 2,5 lejrôl 3,5- re emeljék.
Jaj de kedves, hogy az én zsebemből teccik akarni… folytassuk
Amióta saját nyilatkozat alapján fizetik a lakosok a rádióilletéket, a társaság 1 millió 600 ezer elôfizetôt veszített. Ez jelentôs anyagi veszteséggel járt.
Vagyis, a polgárok hazudnak, letagadják a rádiójukat. Igaza van kedves szakszervezeti főnök, fegyverrel kell ezekhez a kurva rádióhallgatókhoz bemenni és ellenőrizni az aparátot, hogy legyen már pénz. Elvégre négyszer több ember dolgozik a közszolgálatban mint az összes kereskedelmi rádiónál. Kell az a sok ember a Zenés üzenetek műsorhoz. Egy felteszi a CD-t, egy leveszi, egy elteszi, egy visszaviszi a helyére.
kevés a reklámbevétel, mert a kereskedelmi rádiókkal szemben a közszolgálati adók kevesebb reklámot sugározhatnak.
írja tovább a (vagy) szignálta cikk. Itt álljunk meg: ez egyszerűen hazugság. Semmilyen törvény nem korlátozza a reklámidőt. Persze az mi zsebünkből és az államtól elvenni a pénzt az kényelmesebb. Inkább tüntetni, mint dolgozni… jó is az.
2007. október 17., 11:37 am
Nagy huho az egologon! En ezt a blogot azert inditottam, hogy odaszoljak a sok huho semierteknek, hatha meg fokozhato ez a vita:)
Ide nincs mit sokat akadekoskodjak, pedig megtennem, annak ellenere, hogy a regi Gaparik-Nagy koprodukcio ota igen csak szimpatizalom Ont.
De ha akad, valami, poenkodas remelem elviselve;)
2007. október 17., 12:16 pm
Kedves!
Úgy látom valami miján nem szeretni teccik a közszolgálati rádiót. Pedig magát is ott folyatták kabaréból kifolyólag. S maga mennyit zsebelt be a kabaréprodukcijóból? Meg abból, hogy ez alkalommal annyi reklámot csináltak magának? Hő? És ezt mind a szegény adófizetők péncéből… a maga zsebéből. Apropó..fizet rádiódíjat? Ha nem, szégyellje magát, mert hazudik, ha meg igen, akkor is, mert többek vett vissza a közszolgálati rádiótól, mint amennyit befizetett.
Azt, Önnek, mint média-guru(l)-nak tudnia kellene, hogy igenis létezik egy szabályozás, amely bizonyos reklám-mennyiséget enged meg, mivel nem juthatunk olyan szituációba, mint a “szegény” kereskedelmi rádiók, amelyek a sok idétlenkedés mellett csak reklámot nyomatnak, az információk fontosságát, a művelődést, a társadalmi kérdések megvitatását semmibe veszi.
Vagy ott a példa az ön által szellemileg és fizikailaig is “patronált” Erdély FM című rádióra, amely hála Istennek nem a mi (habár udéméréénéknél ez sem biztos) , hanem a magyar adófizetők pénzét pocsékolja. Mire?
Szóval kedves AudióvizuálistanácsalelnökÚR! Nyeljen egy nagyot, és kérdezze meg a bukaresti rádiós barátait, ott mennyi a fizetés…..És akkor lehet, hogy a területi stúdiók fizetéseivel valahogy kijön az a 10-es átlag. Habár bukarestben egy rádiónál 4-szer annyian vannak, mint a régiókban.
S a rádiódíjjal ne akarja, hogy vitába szálljunk. Pont magának kellene tudnia, hogy mi a KÖZSZOLGÁLATISÁG és a kereskedelmiség közötti különbség. Megnézem, mikor barátja, Frunda rádiójában Vivaldi négy évszakának ősz, vagy akár tél című tételét elhúzzák. (habár ez egy jó reklámnak lehetne a zenéje)
Választ és magyarázatot is várok…
Köszönöm
2007. október 17., 12:50 pm
Legalább rosszízűnek nevezhető ez a pedagógusokkal való hasonlítgatás, akkor inkább a környező, s enyhén nyugatabbra levő szintén közszolgálati médiaintézmények bérlistáját kéne idecsatolni… a miheztartás végett.
db. Ez a műszakkal és adminisztrációs részleggel. Ehhez képest az egész Rádiótársaság számlál 26OO főt, s a nyolc területi stúdió 6OO főt. Akkor meg… szóval nem árt árnyalni, úgy vélem
Meg aztán: igen, a polgárok egyik része hazudik, lop és csal, pl. úgy is, hogy kijelenti a rádióját pedig ott van a sufniban a szerkó. A gond meg nem is itt van, hanem, hogy olyan szerencsétlen a jogi szabályozás, amit ha brit modell szerint alkotnának meg, akkor általános médiafogyasztási, információszerzési adónk lenne. Ebből pedig kiszámítható költségvetésű közszolgálatiság, meg politikiailag is függetlenebb.
S végül: valóban túlnépesedett az állomány, de ez megint arról szól, hogy a fővárosi vízfejben vannak rengetegen, míg pl. épp a vásárhelyi studióban ha nem tévedek
2007. október 17., 1:21 pm
Néz oda a közszolálati rádiósok egy része kijött melegíteni. Nem rossz, munkaidőben a rádió infrastruktúrájával. Nem rossz.
A közszolgálatot szeretem, elismerem. Sok dolgot nem értek amit ma közszolgálatnak neveznek egyesek. Az ideje múlt műsorokat, rengeteg bakit, a sok felkészületlen szerkesztőt, a sok beszédhibás bemondót, a zenés üzenetek szükségességét.
Lajoska hol van az a törvény ami korlátozza a reklámidőt? Ha nem kapom meg akkor maga egy hazudozó, rosszindulatú, rémhír terjesztő. A kabaréim nem engem reklámoztak, hanem a rádiót. SAjnálom, hogy Önt sokszor parodizáltuk de a közönség reakcióiből ítélve nem örvend nagy népszerűségnek.
Az Erdélyi Fm dolgot lehet emlegetni de akkor sem lesz semmi közöm hozzá.
Fizetek Rádiódíjat, sőt hármat!
A kabaréért amit kb. két hónapig írók és elő si adom egy havi átlagfizetést kapok, amit meg is adózok. Egyébb részletet is elárulok de akkor kérem az ön nevét tárja fel az olvasóknak is.
Transzylva: hányan látják el pl. az Europa fm-et?
2007. október 17., 2:14 pm
Az Eu efemnek tudtommal nincs szinfónikus zenekara, kórusa, népzenei együttese, big bandje. Nem közvetít sporteseményekről élőben. Nincs irodalmi, gazdasági agrár, ökó és szociális rovata. Rádiószíhnáza sincs. Maradjunk abban, hogy két külön kategória a közszolg.és a keresk. Eltérő státussal, habitussal, műsorpolitikával. És valóban a reklámügyben van rendelkezés arról, hogy órás adásidőre mi a maximális reklámfelület. Mindettől függetlenül lehetne karcsúbb a közmédia szerkesztőgárdája, ha jobban meg lehetne fizetni a külső munkatársakat.
2007. október 17., 3:46 pm
“Sok dolgot nem értek amit ma közszolgálatnak neveznek egyesek.”
Hát nem csodálkozom, hogy például néhány kereskedelmi rádióadó, közszolgálatiságot is felvállal magára. (mint egy nagy terhet) Ez szép nagy szó (szó szerint is), de kb ők is így értik a közszolgálatiságot.
A marosvásárhelyi Rádió kívánságműsorát hallgatva tényleg nem lenne rossz a változás, de csak ami a zenei kínálatot illeti. NAgyjából egyetlen média, ahol még régi népi muzsikát is hallani lehet. Ellentétben a közszolgálatiságot felvállaló “könnyűzenei-kívánságműsorokat” generáló kereskdelmi adókkal. Na én kb. ezt tartanám közszolgálatiságnak, még ha nem is értek egyet önnel.
“Sok dolgot nem értek amit ma közszolgálatnak neveznek egyesek.
Az ideje múlt műsorokat, rengeteg bakit, a sok felkészületlen szerkesztőt, a …, a zenés üzenetek szükségességét.”
Utóbbira reflektálni próbáltam, a felkészületlen szerkesztők, meg a bemondók szerintem méltó példája a hazai újságíróoktatásnak. Ennyit a színvonalról. (Ön is tanít ilyen egyetemen, vagy csak konferenciákra jár?)
Beszédhibás bemondók, hmmm. hallgat ön kereskedelmi adót?
2007. október 17., 4:09 pm
Lajoska sok a blabla, hol annak a törvénynek a száma, neve amelyik tiltja a reklámot a közszolgálatiból?
Nem ismerem az EU efemet. Miért kell egy rádiónak bigbend, zenekar, színház?
2007. október 17., 4:16 pm
Mert minden közszolgálati adónak van ilyen függeléke, miért is kell a Magyar Rádiónak gyermekkórus, meg a BBC-nek zenekar.Hát ezek a közpénzen beszerzett inyencségek, s mert erre a kereskedelmi adók nem képesek, jobban mondva nem érdekük, mert más az „ars poeticajuk”
2007. október 17., 4:27 pm
nem a tartalommal van bajom! Pl. van egy barátom Nagy István. Ő készít bort. Minden évben. Sokat. Azt issza és adja a vendégeknek, egy éven át. Én nem készítek bort. Mindig azt iszom amelyiket ki tudom fizetni, illetve megkívánom. Ilyen a helyzet a rádiószínházzal. HA van neki akkor csak azt használja, ha nincs neki akkor az ország-világ összes színháza az övé. A BBC-ről felénk beszélni…. egy gyerekkúrus nem nagyon költséges dolog. Nincs fizetésialap, szociális kérdés… hány bigbend koncertet sugárzott a rádió mostanában?
2007. október 17., 4:47 pm
A gyermekkórus tényleg olcsó mulatság. Csak a próbaterem, a külföldi fellépések, az egyenruha, a szerzői jogdíjak az előadott művekre, a kottakiadóknak fizetendő összegek. A többi stimmel.
2007. október 17., 6:08 pm
Nem szeretnék senkit sem megbántani, de vannak olyanok, akiknek sokat jelent a zenés üzenetek…bár nekem nem a műfajom…de nem kell ezért senkit sem el-, és megítélni, mert voltak olyanok még, akik ilyen műsorok vezetését elvállalták, legyen az rádió, vagy éppenséggel tv…és akkor nem voltak ellene…
2007. október 17., 6:13 pm
…amúgy bizonyos szinten egyetértek a közszolgálatiság fenntartásával, de nem mindneben…sajnos a közszolgálati rádiókban egyre népesebb az alkalmazottak száma, és egyre kevesebb a hallgatható műsor….azért lehet, hogy jó lenne ennek is utánnanézni, mert , ha mondjuk kevesebb lenne az alkalmazott, akkor igazán lehetne nagyobb fizut is adni….
A tanügyiekkel való hasonlítgatást sem kell elítélni, mert, ha valaki közszolgálati, akkor ők biztosan azok!!! És mondjuk a minőségre is jobban oda lehetne figyelni, mert számtalanszor hallok olyan híreket közszolgálati rúdióból, amelyek nem éppen fedik a valóságot, illetve már rég lejárt….
Szóval van még mit tenni….
2007. október 17., 6:44 pm
“A gyermekkórus tényleg olcsó mulatság. Csak a próbaterem, a külföldi fellépések, az egyenruha, a szerzői jogdíjak az előadott művekre, a kottakiadóknak fizetendő összegek. A többi stimmel.”
Comment: Mint rádióhallgatónak, nekem teljesen mindegy, hogy hol lép fel a kórus és az sem igazán számít, hogy egyenruhában avagy civilben énekelnek. Nekem mindegy a helyszín, a hang a lényeg. Az általam fizetett rádiósarcból ne utazgassanak sehova másokat szórakoztatni. Az utazási költséget tessenek előteremteni abból a pénzból, amit a fellépésért kapnak.
Ami a reklámidőt illeti: Az adás max 15%-a, illetve egy órán belül max. 20%, függetlenül attól, hogy közszolgálati avagy kereskedelmi a rádió.
(504/2002-es törvény Art.35. (1)).
Amúgy:
Ha már mindenképp fizetnem kell (mivelhogy rendelkezem rádiókészülékkel), mi lenne ha én határoznám meg, hogy melyik rádiónak szánom a pénzt
, lenne akkor sztrájk meg éhség…
2007. október 18., 9:19 am
TLorand, nem rossz ötlet, miért is ne lehetne a személyi jövedelemadó 2%-hoz hasonlóan arről is rendelkezni, hogy ki kapja meg ezt a sarcot?
2007. október 18., 10:38 am
Nem értem, kinek mi baja egy olyan sztrájkkal, ami nem jár a munka felfüggesztésével. A japán sztrájk a rádióban végképp nem látszik…Kinek fáj?
Ha már a közszolgálatisok felmérgelődtek, csatlakozom én is hozzájuk: egy magáncég takarítónője szerintem többen keres, mint egy fiatal szerkesztő, akinek a régiségpénz sem “nyomja fel” az összegét. Ha valaki nem tudná: a Román Rádiótársaságnál valamikor jó fizetések voltak, most már a pedagógusok messze leköröztek bennünket. Pedig ők ha sztrájkolnak, akkor sztrájkolnak. Majd az anyuka oldja meg, hogy az elmaradt órákat szombatonként pótolgatják. A kölyök meg tanuljon hétszer annyit.
Bocsánat, hogy én is egy közszolgálati rádió infrastruktúráját használom, biztosan nagy disznóság. Ezen el kell gondolkodnom, amikor e-maileket írok.
Tökéletesen igaz, hogy a kötelező díjszabás rosszul hangzik, nem a személyek választása stb. Ezt a felét nem én találtam ki, oldják meg az okosabbak. De az remélem, nem újdonság, hogy közszolgálati média létezik minden normális országban és annak támogatottsága van.
Tessék megkérdezni, mennyibe kerül a középhullámon való sugárzás? Arra a kereskedelmi adóknak nincs szüksége, nem is akarnak vidéki hallgatókat “bekebelezni”. Amúgy azokat, akiknek a zenés üzenetek is szólnak. Nem csúcsműfaj, nincs is szakembere, miért is lenne, mit kellene ahhoz megtanulni, de azért hadd legyen annak is meg a maga értelme.
Ha a városi polgár eldöntheti, hogy nem hallgat közszolgálati rádiót, mert rosszul beszélnek a szerkesztők, unalmasak a műsorok, elavul az egész rendszer, hadd dönthesse el a falusi is, hogy neki /igaz, jobb híján, mert ő nem dúskál a lehetőségekben/ kell még ez a középszerű, elnyűtt, poros, tehetségtelenek gyártotta valami is.
Még egyszer írtam, most emlékeztetőül megismétlem: míg a versenyvizsgákra az esetek felében analfabéták jönnek, aki pedig jó volna, az, sajnos, beszédhibás, miből akarnátok felpumpálni a közszolgálati rádiók minőségét?
A fizetését pedig számolgassa mindenki maga, örüljön, ha szép az összeg, és ne idegeskedjen, hogy a területi stúdiók azt állítják, nekik kevés jutott.
Higyjék el, elég vicces a különbség Bukarest és a többi között, rádiós és más szakember között.
Ha magiknak sok pénzük van, vegyenek belőle jó nagy házat, repüljenek a világ országai között, és hagyják a többieket a turkálókban keresni a téli “szettert”.
Na, vége!
2007. október 18., 1:08 pm
Zsuzsa drága egy konferenciára való kérdést hozol fel és ez jó. Próbálok válaszolgatni:
nem vagyok biztos benne, hogy ebben a formában van ma szükség a közszolgálatra. Mióta ez a formátum van bejött az internet, bejött egy rakás másfajta hírközlés. Át kellne gondolni, hogy ne csak a falusiakra hivatkozzunk. Sokat tartózkodom falun, az emberek nagyrésze fm-n hallgatja a kereskedelmi adókat.
Kérdés: van felmérés arról, hogy hányan hallgatják a középhullámot?
Minden normális országban keresik az új, korszerű formákat, mi meg folyamatosan az adófizetők zsebébe keresgélünk.
Zsuzsa miért olyan szerencsétlenek a honlapok? Pl. a kolozsvári közszolgálatnak augusztus óta nem volt egy méltú anyaga sem? Utolsó, és egyetlen anyag egy Ákos interjú?
így nem vonzó az esetleges új munkatársaknak?
2007. október 18., 1:53 pm
Most akkor nem értem, de tényleg, a dolog abból indult ki, hogy bazinagy fizetéseket kapnak a közszolgálatisok s még ez sem elég nekik. Miközben gyengén , vagyishát kifogásolhatóan teljesítenek. A rendszerről beszélünk, vagy honlapokról, mint az egész töredékéről. Amíg ez a törvényszabta keret, amely, ismétlem: javításra szorul, maradjunk ebben az értelmezési mezőben. Különben külön frekvenciákon beszélünk-írunk el egymás mellett és meddővé válik a vita. A közszolgálatiság átértelmezése nyilván az új médiatörvény előkészítőmunkálata kell, hogy legyen. Most nem az a téma, hogy az egész túrót nem ér, hanem, hogy aránytalan, nehézkes, kevésbé hatékonyságorientált a közmédia. És ezt nem azzal oldhatjuk meg, hogy versenyeztetjük a kereskedelmivel, megvonván tőle azt, amitől közszolgálati, vagyis a parlament által megszavazott éves büdzsét.
A hallgatottságról meg annyit, hogy az évente kétszeri mérés még ha nagymintés is, nem elegendő, főleg területi adók szempontjából. A vidék-város ellentétpárt, hogy ne mondjam neourbánus-órusztikum párhuzamot azzal lehet feloldani, amit pl. a temesvári adó már bevezetett: ultrarövid hullámon zenésebb, fiatalosabb kínálata van, a középhullám meg a klasszikusabb, ha úgy tetszik enyhén konzervatív műsorfolyamot nyújtja.
2007. október 18., 2:00 pm
A kiindulás? NEm értek egyet a szakszervezettel azzal kapcsolatosan, hogy hogyan akarja megoldani a valós anyagi gondokat. A cikk meg felületes és félrevezeti az olvasót. Pont. Ennyi. Közben beszélgettünk a témáról, felvetődtek más dolgok is.
2007. október 18., 2:20 pm
Helyben vagyunk. A cikk pontossága, pontosítása kedvéért:
1. Az adót, ha összevetjük egyéb szintén “fölösleges” sarccal jó ideje nem emelték.
2. Aki kijelenti és van mégis rádiója saját felelősségre teszi, Britanniában ezért súlyos büntetés jár, és igenis rátörik az ajtót.
3. A közszolgálati reklámidők egységenkénti díját belső remdelkezés rögzíti, ez alá licitálnak a kereskedelmiek.
2007. október 18., 2:28 pm
3. pont A belső rendelkezés elentmond a Médiatörvénynek. Kérem küldje el valaki olvassam el, okosodjak.
A 2. pontot nem hiszem. Nem hiszem, hogy valahol a demokráciában a hatóság engedély, ügyészségi engedély nélkül bemehet egy magánlakásba.
1.pont miért kell valamit állandóan emelni?
2007. október 18., 3:03 pm
Visszaszámlálás: 3 higyjen nekem, szerény közszolgának, van ilyen kitétel és a cég elesett jónéhány ajánlattól emiatt. 2 a szigeteken erre szakosított bemérőszerkóval ellátott “kommandók” vannak és felhatalmazásuk is a határozott fellépésre 3. az hogy héromévente emelnek díjakat, miközben az infláció, ha nem is galoppban, de halad…. mégsem oly elvetemült ötlet
2007. október 18., 3:06 pm
Tömören:
Díjakat, illetékeket, árakat pl. az infláció miatt szoktak emelni. Az aszály jelen esetben nem szempont. Nem véletlen, hogy a reklám-mentes adókért /tévé, rádió, stb./ fizetni kell. A magam részéről például nem vagyok hajlandó kereskedelmi adókat nézni a kötelező, süket reklámfélórák miatt. Az időmet ennél többre tartom.
Keveset rádiózom, de ha zenét akarok, inkább felteszem a sajátomat és nem kell hallgatnom a már említett reklámokat /apropó, ki volt az a marha –bocsánat- aki kötelezően betétette a „túlzott alkoholt”, „sót, cukrot és zsírt” a reklámok után, akármiről volt is szó, az illetőnek életfogytiglant adnék, letöltendőn/, nekem nem tetsző számokat és a „megnyerésemet” célzó visszatérő stílusfordulatokat. Tehát inkább „közszolgálati” adást hallgatok. Egyenetlen, mint minden, de abban legalább találok érdekeset is. Ízlések és pofonok…
Lehet, hogy maradi vagyok, de számomra meggyőzőbb lenne egy olyan audiovizuális guru, aki tud helyesen írni, nem személyeskedik és ha már kikel a „kitartottak” ellen /megint apropó: számos olyan tanárt ismerek, aki teljesen elvétve tart órát, de első, ha sztrájkolni kell, hiába, ilyen a szakszervezetek természete, ettől még vannak jó tanárok is/, akkor van annyi önkritikája, hogy személyes jó példával jár elől, beadja felmondását a jól fizető /adónkból fenntartott/ állásból és elmegy versenyezni /nem maszekelni, hanem a versenyszférába/, munkakönyv nélküli állásba, egy törekvő, reklámra sokat, alkalmazottaira és az adóhivatalra annál kevesebbet költő deszkurkuréchez, akinek hirtelen médiaambíciói támadtak…
Miért van az, hogy ezen blogon soha, a legmikroszkopikusabb önkritikát nem láttam?
Nem riasztó reggel a tükörbe nézni és Istent látni szemben?
Pont.
2007. október 18., 4:30 pm
Kedves Attila!
Most jutottam el odáig, hogy teljes egészében elolvassam a bogodban feljegyzetteket. (bocs a l betű elhagyásáért, véletlen volt, de már nem javítom ki,így is jó)
Látom nagyon bajod van velünk közrádiósokkal. Mint a marosvásárhelyi területi rádióstúdió szerkesztőségi szakszervezetének egyik alelnöke Tisztelettel kérlek ne bántsd a kollégáimat.
Aki ismeri bentről a helyzetet az tudja, miről van szó. Mi az amit ez a szakszervezet kér, de el is magyarázom.
Valamikor nem is olyan régen még óriási megtiszteltetés volt egy ilyen intézményben dolgozni. Felnéztek rád az emberek, megbecsült polgár voltál. Ma sem változott sokat szerencsére e téren a helyzet, a körlülmények viszont valóban változtak. Egy kommunista időkből fenntmaradt monstrumnak tűnhet szemedben a közszolgálati rádió, melynek egyik regionális stúdiója például a marosvásárhelyi. A 90-es évek közepétől elindult egy általános fejlődés a rádióban, és leghamarabb a területi stúdióknál kezdődött a műszaki fejlődés, mert ide nem kellett oly nagy befektetés.
Az elmúlt 3 évben viszont teljesen “elfogyott” a pénz. Sorra múlnak ki a felvevőkészülékek, hibásodnak a számítógépek, stb-stb. Míg egyes közintézményekben közpénzeken vásárolt terepjárókkal járnak az aszfaltúton, mi sokszor a legeldugottabb településre is ellátogatunk riportokat készíteni, mert ellentétben a kereskedelmi rádiókkal, nekünk ŐK is a hallgatóink. És még mindig a 7-10-12 éves lyukas Daciákkal közlekedünk. (gépkoccsivezetőink biztonsága, munkakörülményei stb. erről, most nem szólok)
Az elmúlt 3 évben sorra hallottuk, hogy le kell csökkenteni a kiszállások számát, a telefonbeszélgetések számát stb. stb. megvonások.
És itt a tiltakozás lényege: nem szeretjük ezt a létbizonytalanságot, amikor arról hallassz, hogy mindent csökkenteni kell, és még nem nyúlnak az állásokhoz. De mindenkiben ott motoszkál, hogy nyúlhatnak. Kérdem én, vagy kérdezzük mi: ilyen helyzetben nap-mint-nap kinek van-lesz kedve szépen mosolyogni. Mikor tudjuk mi a megoldás. 1 lejjel emelni a rádiódíjat, vagy nagyobb támogatást nyújtani a Rádiónak.
És itt már valóban az alkalmazottak fizetése is szóba kerül. Míg néhány éve egy kezdő rádiós majd kétszer annyit keresett, mint egy tanárember, vagy egy egészségügyi asszisztens (Isten őrizz, hogy megbántsam őket), ma már majdnem egy szinten van a bér. Valamikor éppen ezért volt vonzó e hivatás, ma már egyre kevesebben érdeklődnek ez iránt. Annyit egy kereskedelmi rádiónál is lehet kapni munkakönyvvel, mint egy szerződéssel a Közszolgálati Rádiónál, de míg nálunk mégis csak folyik egyfajta alkotás, (vagy termelés csúnya szóval) addig egy kisebb kereskedelmi rádiónál elég két reklámblokk között valamit heherészni. És emiatt azt választják, vagy bármilyen más legalább ilyen jól jövedelmező állást. A nyugdíjba vonultakat csak kell pótolni valamivel, és nem hiszem, hogy a legrosszabbakat választottuk.
Közvélemény kutatásról nem lehet szó addig, amíg szintén közpénzekből élünk, mert nagyon drágák és még erre is felhasználni a rádióhallgató zsebéből befolyó rádiódíjat nem lehet.
Azt kifogásolod, hogy éljünk meg a reklámokból. Ki reklámozna egy komolyzenei koncert vagy egy versműsor közvetítése előtt, vagy után, (mert gondolom, azért közben csak nem lenne ildomos) Senki. MErt a kultúra támogatása sincs megoldva ebben az országban.
Ha erre meg azt mondod, amit sokan mások ezzel kapcsolatban, hogy olyan műsorokat kell választani amire igény van, akkor minden nyelven sugározhatunk kívánságmuzsikát, mert arra van a legnagyobb igény.
Akkor dőlne a lóvé, persze hogy dőlne, lenne is hallgatottság, lenne. Ez lenne a közszolgálat?
“Jaj de kedves, hogy az én zsebemből teccik akarni… folytassuk” Nem teccik, de ez az egyik módja. Van ország, ahol ez kötelező, van ahol nem, de mindegyikben van közszolgálati média.
Amióta saját nyilatkozat alapján fizetik a lakosok a rádióilletéket, a társaság 1 millió 600 ezer elôfizetôt veszített. Ez jelentôs anyagi veszteséggel járt – mondta a mi szakszervezeti vezetőnk.
“Vagyis, a polgárok hazudnak, letagadják a rádiójukat. Igaza van kedves szakszervezeti főnök, fegyverrel kell ezekhez a kurva rádióhallgatókhoz bemenni és ellenőrizni az aparátot, hogy legyen már pénz. Elvégre négyszer több ember dolgozik a közszolgálatban mint az összes kereskedelmi rádiónál. Kell az a sok ember a Zenés üzenetek műsorhoz. Egy felteszi a CD-t, egy leveszi, egy elteszi, egy visszaviszi a helyére.”
Valóban, a rádió alkalmazottainak számát megközelítőleg pontosan meghatározta transzylva, a kívánságmuzsikáról, meg lásd mint fennt. (továbbra is a legnépszerűbb műsor, legyen szó köz- vagy kereskedelmi rádióról)
A kérések között pedig konkrét megoldások is elhangzottak a fővárosban, a Romania International műsort a külügy finanszírozására kellene bízni, mert a romániai rádiódíjfizetők pénzén a külföldön élő románoknak szól, a 600 tagú Rádiózenekart és kórust külön kellene választani a Rádiótól stb, stb.
1. Jó lenne, ha, mielőtt vagdalkoznál, bennünket is megkérdeznél.
2. Ha már ennyire szálka a szemedben a közszolgálati média, s a Marosvásárhelyi Rádió megmondhatod nyíltan mi a bajod velünk
3. Nem lenne-e jó nyíltan azért kiállni, hogy ha már “fegyverrel kell ezekhez a kurva rádióhallgatókhoz bemenni és ellenőrizni az aparátot, hogy legyen már pénz.” ugyanezek az emberek, ha magyarok, németek meg stb, és “eltartják” a Rádiót akkor rendelkezhessenek egy egész napos közszolgálati médiával?
2007. október 18., 5:09 pm
Zoltán Kedves ne beszéljünk össze vissza. Nem bántottam semmilyen kollégát, sem a közszolgálatizágot. Kérlek ne tetszelegjetek áldozati szerepben. Egyszerűen nem értek egyet a szakszervezettel abban, hogy a hallgató fizessen. Szerintem túl nagy az apparátus. Miért kell külön Kulturális és külön Muzical csatorna? Miért sugároznak még hosszú hullámon? Hány hallgató van ott? Legalább 30 éve nem gyártanak hozzá vevőt.
Fogadjunk, ha megkérdeznénk a cégeket, hogy hajlandó-e egy komoly, színvonalas műsorban hirdetni nem mondanának nemet. Csakhogy a reklámeladáshoz nem pár lelkes amatőr kell. A marketing az egy szakma. A kultúra támogatása létezik ebben az országban. Hány pályázatot tett le a rádió az európai alapokhoz? A hazaiakhoz?
Hány százaléka a műsoroknak kulturális, művészi és mennyi a giccsfentartó nótaműsor?
Az elmúlt 17 évben hány rádiószínházi felvétel készült?
Tovább is van még lehetne sorolni.
Kikérem magamnak, hogy összeugrasszon valaki a rádiósokkal. Bizonyítékaim vannak, hogy az FM hullámhosszot, többek között Marosvásárhelynek, Kolozsvárnak, Temesvárnak én harcoltam ki. Az adásidő bővítésnél sem kíméltem magam. Minden alkalommal és helyzetben kiálltam a Rádióért. Mikor nem segítettem?
Nem tagadom, minden alkalommal kritizáltam és kritizálni is fogom, mert nem elégszem meg a langyos dolgokkal. nekem senki ne olvasson fel újságot, hírek gyanánt, ne az MTI évfordulós naptárából hozza a jeles napokat…
Úgy vélem, ha tovább emelik az adót, 3 millióan mondják majd, hogy nincs rádiójuk! Erről bármikor beszélhetünk, igaztalan vádakra nem válaszolok.
2007. október 18., 6:19 pm
Ejnye-ejnye, kedves Kádár úr, Istennel nem illik vitatkozni, Nietzsche is megjárta…
Egyébként, megfigyelésem szerint Gáspárik demagóg és blöfföl:
Halvány fogalma nincs, mi megy a közszolgálati médiában, időnként elereszt egy-egy “még mindig tudom, mit csináltál múlt nyáron!” jellegű megjegyzést, egy-egy véletlenül látott-hallott műsorról. Van akinek abszolút hallása van, neki az ízlése az. Persze van abban igazság, amit mond, csak akkora adag demagógiába csomagolja, hogy elsikkad a lényeg.
A minap például azt állította, hogy a közszolgálati tévé magyar nyelvű adását simán sugározhatná például a Pro TV. Érdekes kísérlet lenne, én speciell nem kérnék abból, ami így születne! Inkább fizetek, ha kell, akkor többet, ha nem is nagyon nézem. Más viszont nézi, azt hiszem, tartozom neki ennyivel.
Az biztos, hogy a közszolgálati médiára ráfér a reform. Hogy ne lehessen/kelljen kis és nagy vezetőket úgy kinevezni, mint most, vagy mint például az Audiovizuális Tanácshoz, pártjavaslatra.
A támogatott szférák csapdája az elkényelmesedés. A piacból élőknek az egyre lejjebb hülyülés. Valami egyensúly-tényező kell, de nem az igénytelenség felheccelése: “Fúj, a pénzünkből élnek, pedig milyen szarok, én sem hallgatom őket, múltkor is valami színdarabról hadováltak, ki nem tojik rá?! Gyere ajánljuk fel az adószázalékunkat a Sej-Haj Fm-nek, azoknak olyan jó a reggeli dumája, múltkor is aszonták, hogy nincs rossz ízlésű hallgató, tehát én sem vagyok az, meg nyerni is lehet, ha eszembe jut, hogy hívnak!”
Gáspárik Attila, havereknek csak “Gáspi”, ejtésem szerint ezt a heccelést gyakorolja.
Egy egyébként átlagosan vegyes, populista-indokolt szakszervezeti akciót meglovagolva.
Mint írtam már, mindez meggyőzőbb lenne, ha egy –időnként- önkritikus blogon jelenne meg. Adminisztrátor azonban tökéletes. Pont.
2007. október 18., 10:26 pm
Bocsánat, Attila!!
Te ezzel a felütéssel kezdez a bejegyzésedet:
“Olvasom, hogy sztrájkőrség van a közszolgálati rádiónál. Kevés a lóvé aszongyák. Hol lehet egy kis pénzt küldeni? Hogy 1000 lej az átlagfizetés? Nem tom a pedagógusokat kellene megkérdezni, hogy sok-e? ”
Kérdem én, hol írta azt, vagy ki mondta, hogy mi elsősorban fizetésemelésért mentünk ki az utcára?
Legelőszőr is bennünket a Rádiónk sorsa érdekelt, és érdekel is, mert egyrészt szeretjük azt amit csinálunk (nem biztos, hogy mindenki így van ezzel, de most ezt hagyjuk), úgy érezzük, hogy valamit is teszünk (olyan, bárgyú módon amilyenen, de mégis csak teszünk) azért, hogy ne egy teljesen elbutult társadalomban éljünk, (és nem veregetjük a mellünket féltéglákkal) és mindezek mellett a létbizonytalanság fenyeget bennünket. Itt nem csak a fizetésekről van szó. Azokról is, közvetve, de, hogy ezzel csúfolkodj, azért mégiscsak megalázónak tűnik.
Szerinted túl nagy az apparátus…. Szerintünk is, ezért vonultunk utcára.
Miért kell annyi adó? ezt kérdeztük mi is, ezért vonultunk utcára…
tudtommal az Antena Satelor az egyetlen amelyik hosszú hullámon sugároz, tőlük kellene megkérdezned, hogy miért. Olvasom, hogy falun, már ahol te jársz, ott m ind FM-en hallgatják a rádiót.
Hát, az lehet, de mi kerékpárral bejártuk, most már hetedszerre is az adáskörzetünket, egyik célja ennek a felmérése is volt, és sajnos még nagyon sok helyen középhullámon hallgatnak bennünket. Mert egyrészt nem jut el oda az FM, zárt völgyben vannak, árnyékolt stb. stb. és ilyenből van elég dimbes-dombos vidékünkön, másrészt, még mindig sok a szegény ember, akinek a 15 lejes rádió is drága, és minek vegyen újat, ha a kívánságmuzsikát és a Gazdaéletet középhullámon is meghallgathatja? Pedig nagyon sok pénzt elvisz a középhullámú adótornyok fenntartása, de ez is a közszolgálatiság. Ha már szegény, becsületes ember nem hazudta le a készülékét és díjat fizet utána, bár azt a lehetőséget ne vegyük el tőle, hogy informálódjon KORREKT módon.
“Az elmúlt 17 évben hány rádiószínházi felvétel készült?” – szerintem ezt Jászberényi Emesétől kérdezd meg. én nem tudom őket összeszámolni.
“nekem senki ne olvasson fel újságot, hírek gyanánt, ne az MTI évfordulós naptárából hozza a jeles napokat…” azt hiszem itt sincs igazad. Hogy volt egy időszak, amikor az információ sajnos később jutott el a rádiókhoz, azt nem vonom kétségbe, de jó néhány éve azért a közrádiók híradói messze verik az újságokat. Az meg, hogy az egy nappal korábbi eseményekről is beszél a híradó, az nem csak a szerkesztők hibája. A közszolgálati rádió magyar nyelvű műsorai sajnos délután 6 órakor befejeződnek. További információ továbbításra nincs lehetőség. És ez nem a szerkesztők hibája.
És mi a baj az MTI évfordulós naptárával? Gyártsunk mi évfordulókat? Pedig jó lenne egy saját naptár kidolgozása…
“Úgy vélem, ha tovább emelik az adót, 3 millióan mondják majd, hogy nincs rádiójuk!” – természetesen. Ki az a hülye, hogy ha valamit nem köteleznek akkor ő azt bevallja? Ha kötelező lenne, milyen szépen rendeződnének a gondjaink. (és talán még a fizetéseinket is megemelik)
És kritizálni is lehet bennünket, nem te lennél az első, se nem az utolsó, de kérlek ne általánosíts. Személy szerint is álljuk a sarat.
Műsoraink színvonalának emeléséhez pedig szívesen fogadjuk a jobbnál jobb ötleteket. (egyelőre sörben tudunk fizetni, ha azt is le nem vágják. otthon)
2007. október 19., 5:44 am
Zoltán én a Népújság cikkét olvastam az akcióról. Tévedtek? Kértetek helyesbítést? Jászberény nyugdíjazásával vége a kultúrának?
“gyártsunk évfordulókat?” Igen Zoltán lehet. Írtam róla többszőr, hogy Szöszimöszi szülinapját bemondjátok, de a Lohinszkyét nem, csak az Erdélyi Ki Kicsodát kellene naponta fellapozni. Nem etalon, de a Gaga veszi a fáradságot. A szakszervezet pedig mielőtt akciózik nézzenek körül, érdeklődjenek mennyibe kerül a hosszúhullám, mennyibe a közép, ki fizeti, menny a reklám, meddig lehet emelni… Nagy szeretettel nyújtok felvilágosítást, blogon kívűl.
2007. október 22., 12:55 pm
Bocs, hogy pár napig nem voltam jelen, de – hülye közszolgálatisként – négy napig ültem a kolozsvári Győzelem moziban, hogy a legfrissebb magyar filmeket lássam a Filmtettfeszten, mert a Filmszemlén az erdélyi közszolgálatis nem igazán fordul meg /pénzhiány? nem érdekes/.
Falun sugárzásról nekem kellene legkevesebbet beszélnem, hiszen a legrétegebb rétegműsor, a kultúra a területem, annak is inkább a városon zajló része. de túl nagy fantázia nem kell ahhoz, hogy megértsük, miért fontos azoknak az embereknek is, hogy legyen rádiójuk, TV-jük. A közszolgálat mai, tegnapi és tegnapelőtti formája is így nézett ki: a meglévő műsoridőben minden területet lefedni. Ebben legalább 40 százalék tájékoztatás, ha összeszámolod a híreket, tájékoztató műsorokat, a napi eseményekhez kapcsolható anyagokat. De emellett kell, és ezt hangsúlyoznám, kell, hogy legyen kultúra, faluműsor, tudomány, a zenén belül jazz, opera meg népzene is, és kívánságmuzsika, stb.stb.
Magyar nyelven ezt annyi órába gyömöszölöd be, amennyit adtak neked. Sosem fogtok hosszú űrákon át fiatalos zenét hallani, mert a másik műfajnak is lehetőségre van szüksége.
Hogy minőségileg nem így kell ezt művelni? A hallgatóság által unalmasnak és idejét múltnak tartott műfajok már csak kizárólag itt hallhatók. Egyik sem hatalmas tömegekhez szól, hanem ahhoz a réteghez, amelyik az élet azon területét szereti és arra tart igényt. Soha nem vethetitek össze egy közszolgálati rádió műsorát egy kereskedelmiével. Nincs rá alapotok, más stílus, más témák, más műfajban.
A fiatalos, üde hangnem meg egy csomó minden, amit számonkértek, egy-két műfajban szinte röhejes. Isten ments, hogy a hireket a közszolgálati média lezserül kezdje “nyomatni”. Vagy jópofi interjúkat készítsen olyan témákról, mint az, hogy a fél ország döglik éhen. Hadd maradjanak meg nyakkendősnek a készítők, a lezserség néha felületességet, bocsánat, bunkóságot is takar.
Még írtam: minden országban van közszolgálati média, többnyire jobban állnak felszereltség stb.terén, mint a romániaiak. Egy szerkesztő sosem fogja tudni megoldani a támogatás stb.kérdését. Ahhoz nagyob fejesek kellenek, ha ti azok vagytok, gondolkodjatok rajta.
Ötleteiket biztosan mindenki szívesen veszi. Ellenben ha a belső helyzetet jó ismerő emberek, pl.egy szakszervezet előáll néhány követeléssel, ne kezdjétek egyfolytában a díjszabást, az ócsárolgatást.
A részletekről annyit: amikor valamelyik kereskedelmi rádió egyetlen egyszer jobb évfordulónaptárral fog jönni, mint a közszolgálati rádió, akkor beszélünk ezekről a dolgokról is. Addig nem igazán látom indokoltnak.
Tagadjátok le a rádió-és TV-készüléket szeritnem is, én nem fogok nektek esni, de szerintem is legyetek kicsit tájékozottabbak, amikor egy ilyen témát bedobtok.
Attila, a te példáidból én is azt érzékelem, hogy gyakrabban hallagatsz kereskedelmi adókat, mint közszolgálati rádiót, néha nem vagy napirenden a dolgokkal és érvénytelenek a megjegyzéseid. Ajánlat: hallgasd egy hétig szinte folyamatosan, és akkor egy struktúra milyenségéről, a szerkesztők szürke állományáról, a beszéd minőségéről, mindenről szólhatunk. Addig csak a díjszabás elleni acsarkodás az egész, epés megjegyzésekkel tarkitva.
2007. október 24., 10:45 am
Kedves CNA-alelnök Úr!
Nagyjából tudom, mennyit keresnek a közszolgálati rádiósok, és azt hiszem sokan boldogak lennének, ha az átlegfizetésük akkora lenne, amennyi lóvét kaptál te a kabaréra a Rádiótól.
Ja, és a rossz nyelvek azt mondják, a kabaré szövegét utolsó nap írtad meg, a vonaton hazafelé jövet Bukarestből. Ez érződött is…
Ez végülis érthető, mert a mindennapi munkád igazán megterhelő lehet.
2007. október 24., 11:59 am
Kedves Móré!
A kabaré az eladott jegyek alapján már nem áll rosszul gazdaságilag… lenyomja a rádió háromszor az hat óra műsor… Hogy milyen a minősége? Senkit nem gátolnak, hogy írjon jobbat. Hogy vonaton, vagy sem? Ez olyan pletykás dolog, nem válaszolnék rá. Képzeld ha azt mondták volna neked, hogy a Mercédeszem hátsó ülésén… Tény, hogy a felvétel előtt pár héttel már próbáltunk.
Ami a pénzt illeti. Államitkári fizetésem kétszer kevesebb, mint egy vidéki stúdió vezetőjének. Nálam egy rádiós (vidéki) főszerkesztő is többet keres. igaz, hogy csak egy pár száz lejjel. Még valamit a zsebemről?
2007. október 25., 8:09 pm
ÜVEGZSEB
2007. október 25., 8:42 pm
Ott vannak a vagyonnyilatkozatok el lehet olvasni.
2007. október 26., 10:31 am
Figyelem: a kereskedelmi csatornáknak nem kötelező részt venni a kampányban.
DE A KÖZSZOLGÁLATINAK IGEN!
Ezt a műsoridőt ki fizeti meg? Ha nem lenne közszolgálati csatorna, eljutna mindenkihez a választási üzenet? Az RMDSZ-é is? A Tőkésé is?
Biztos mindenkersekdelmi csatorna kapkodná a választási műsorokat. És itt ne csak TV-ben tessék gondolkodni….
2007. október 26., 10:40 am
A közszolgálatinak feladata az országot érintő kérdésekkel foglalkozni. A finanszírozás Rádióilleték, kormánytámogatás, reklámbevétel. A kereskedelmiek INGYEN kell műsorokat szolgáltassanak a pártoknak és jelölteknek. Ingyen!
2007. október 27., 2:07 am
Ingyen, DE CSAK HA AKARJÁK!!! Ha nem, akkor a kereskedelmi választhat, készíthet jól eladható műsort, emiből reklámbevétele van, de az államiaknak kötelező!! És ha már rádióilletékből csinálják, akkor nem jogos, hogy emelni kellene? vagy a kormánypénzeket…
2007. október 27., 9:24 am
Én csak halkan elmosolyodtam, hogy a bloggazda reagálása More megjegyzéseire olyan, mint egy üvegzseb. Nem kell engem rögtün elküldeni vagyonnyilatkozatot olvasni. Nem szoktam.
Vagy ha a saját zsebről szól, Adminisztrátor sem érti a poént?
más.
Ha lesz időm, inkább a média kampányban való részvételét olvasom, hallgatom, azt sem a szellemi izgalom létrejöttének reményében. Olcsó kabaré és az elkövetkező hetekben nehezen megkerülhető, plane ha a rommagy emberke két nyelven is kapja. Akarja, nem akarja.