Holt költő, K.K. cikk
Pár napja holtköltőztem egyet. A Transindexen el lehet olvasni. Egy pillanatig sem vontam kétségbe K.K. munkásságának egészét. A problémám az, ami már nagyon régóta, hogy állíthatunk-e szobrot olyanoknak, akik a sok jó között, emberiségellenes tanokat is hírdettek életük folyamán? Nem tudom a választ. Nem tudom pontosan a választ. Ezzel kapcsolatosan szerettem volna egy kicsit vitatkozni. Van egy- két olyan Kossuth díjas költőnk, festőnk, színészünk, akik életük egy-egy szakaszában hát, hogy is mondjam, igen kétes értékű művet alkotott, „szolgált sziszegő hatalmakat”. Van olyan közéletből kiírtott ember, akinek legalább tíz jó cselekedete volt… Az említett szösszenetemben, nem tárgyaltam K.K. életművét, pontosan idéztem a munkáiból. Ami igen felkavart az az, hogy a magára és az erkölcsi tisztaságra igen kényes, katolikus egyház ad helyet az említett szobrának. Hol az a mérleg, amelyiken bizton eldöntheted, hogy ennyi ide, ennyi oda, mehet, illetve nem mehet a szobor, emléktábla… ezekről beszélni, vitázni, érvelni kellene… erre a cikk után elsőnek felhívott Kötő József oktatási államtitkár, aki elmondta, mekkora tévedés részemről ez, mert K.K. sokkal nagyobb ember volt és olyan vagyok, mint a hároméves unokája, aki ha nem lát valamit az már nem is létezik. Sajnos neki nincs ideje megválaszolni.
Majd írt valaki egy Arad melletti településről, aki : “Fizikatanárként megállapítom, hogy Gáspárik Attila, az
RMDSZ által fölkent médiapolitikus/funkcionárius, funkcionális analfabéta. Nem én tehetek róla, hogy Elena Ceausescu jut eszembe. Utóbbit lassan mindenki elfelejti, ha így folytatja meglehet Önnek is ez lesz a sorsa.”
Jött a következő levél: “A mai napon olvastam cikkét Klébersberg Kunóról (helyesen egyébként Klebelsberg Kunó). Nem vethetem az Ön szemére, hogy nem ismeri a magyar történelmet. Ez nem az Ön, hanem a román oktatási rendszer hibája…”
Jött a következő: “Alább olvashatsz egy kicsit Klebelsbergről, igazán nagy szolgálatot tett a nemzetének, nagyobbat, mint amit a hozzád hasonló politikai bohóc valaha tud tenni. Az 5000 iskolán, és az akkor tanult magyar Nobel díjas generáción semmit sem változtat, hogy miket írt.
De tudom, hogy téged ez nem érdekel, halottam a véleményedet a nemzeti elkötelezettségről élőben is azon az ominózus szilveszteren (talán 2001-ben). Megérdemli a szobrot, de ha téged nagyon zavar, nem muszáj megnézni, nézd csak nyugodtan a TV-t, az neked való.” ( e sorok írója pár éve eltávozott a Magyar Köztársaság területére a magyarságtudatát ápolni, na ennyit az elkötelezettségről)
Vitakultúra?………………Végeredményben megtudtam egyet s mást K.K.-ról s azt is hogy egy elfajult infantilis bunkó vagyok. De hol az a mérleg? Megyek olvasni, hogy csiszolódjak.
2006. január 8., 1:28 pm
Wass Albert is megerne egy miset… Csokoltatom a melymagyar, nemzeti, kereszteny, polgari stb. leveliroidat. Hatsomat nekik:)
2006. január 8., 5:38 pm
egy ilyen személyiség talán megérdemel egy szobrot a saját szülőhelyén…
sulinetről másoltam be ők talán nem vádolhatók elfogultsággal …Sanyi szerintem nem kell átesni a ló tulsó oldalára és egyből csukloból támadni…ha ennyi iskolát hoznál létre tőlem bármit irhatnál:))
Klebelsberg Kunó gróf politikus, miniszter, a hazai kultúr- és tudománypolitika kiemelkedő alakja 125 éve, 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Budapesten, Berlinben, Münchenben és Párizsban folytatott jogi tanulmányokat. Pályáját miniszterelnökségi fogalmazóként kezdte, 1914-ben közoktatásügyi államtitkár lett, 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára, 192122-ben belügyminiszter. 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kulturális és oktatási célokra kiemelkedő részesedést harcolt ki az állami költségvetésből. Az országtól a trianoni egyezmény értelmében elcsatolt területeken levő egyetemeket (Pozsony, Selmecbánya, Kolozsvár) átmentette az új határokon belüli területre. Megreformálta a középfokú, majd az alsó fokú oktatást.
Minden korábbinál nagyobb, körülbelül 5000 objektumot létrehozó népiskola-építési akciót szervezett. A tudományos kutatás összehangolása érdekében létrehozta az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében a külföldi kultúrcentrumokban, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Rómában működő Collegium Hungaricumokat. Ahol csak lehetett, az egyetemeken akarta összekapcsolni az oktató- és tudományos munkát. Ebben érdekeltté kívánta tenni a magántőkét is, létrehozva e célra a Széchenyi Társaságot, amelyben konkrét kutatási megrendeléseket és pénzt adtak egyetemi tanszékeknek. Megalapította a svábhegyi csillagvizsgálót és a tihanyi halbiológiai intézetet. Több tudományos intézményben töltött be vezető szerepet; a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Budapesten hunyt el 1932. október 11-én. Hamvait a szegedi Dómban helyezték örök nyugalomra.
2006. január 8., 6:25 pm
még két szó most már az idézetekkel kapcsolatban:
-érdemes lenne abba a történelmi környezetbe helyezni ezeket a szövegeket amelyben megszülettek,pár évvel Trianon után és főleg bőven a második világháború és a Holokauszt elött…tehát K.K.(ahogy Attila szellemesen nevezi) nem azokkal az eszmékkel és tettekel azonosult amihez mi most kötjük Mussolini nevét…és talán kár lenne egy értékes emberből “szalonnácit” faragni
2006. január 8., 10:24 pm
Mondjuk tavol tartom magam attol, hogy emiatt lebohocozzalak, vagy hasonlo, de valoszinuleg K.K.-nal talalobb celpont is kerulhetett volna (lasd pl. Sanyi megjegyzeset is akar
) Na persze ez volt az aktualis.
Nehez dolog mitoszokba fejjel belemenni es sajnos hajlamosak vagyunk altalaban mindent es mindenkit csak egy oldalrol latni, mint a fenykepeket …
K.K. iskolakat epittettett (es nemcsak), Hitler es Mussolini tobbek kozt felviragoztatta sajat orszaga gazdasagat es infrastrukturajat.
2006. január 9., 7:47 am
Mintha a romén nacionalisták beszélnének Ceausescuról. Diktátor, diktátor, de román, és jó román és mennyi gyárat épített, meg blokkot… Ne hagyd magad Gáspárik. A magyar katolikus egyházon meg ne csodálkozz, arra nem volt hajlandó, hogy a kommunista kolaboránsokat felfedje, hát akkor a fasisztákat. A csángó ügyben is hallgat mint a kuka. Gyerünk Gáspárik tovább
2006. január 9., 7:57 am
Azért én nem hasonlítanám K.K.-t Ceusescuhoz. Ezt visszautasítom. Sokkal finomabb külömbségekről van itt szó.
2006. január 9., 10:24 am
Kedves Attila!
A magam részéről nagyon örülök a cikkednek, annál is inkább, mert felvillantja egy másik oldalát is gróf Klebelsberg Kunónak.
Azon pedig ne csodálkozz, hogy ilyen enyhe különbségeket nem ért a magyar. Szisz találóan megmondta: “Cigány egy nép/nem hogy tudatlan, nem is akar tudni az istenadta” (nem biztos, hogy 100% pontosan idéztem, de a lényeg ez).
2006. január 9., 10:25 am
Más: ha a Dancs kontra Béfé vitához szolsz hozzá biztosan nem hív fel az államtitkár úr