Ma megtudtuk, hogy hiába töltöttünk órákat, a szenátus kultúrális bizottságában, két hete. Valakik benyújtottak egy törvénytervezetet, a médiatörvény megváltoztatására. Az lenne a lényeg, hogy mégtöbb reklám zsúfolja a műsorokat. Engedélyezné a megosztott képernyőt, filmek alkalmával (képernyő fele film, fele reklám). Micsoda barbarizmus egy művészeti alkotással szemben. Továbbá kiirtaná a reklámot a közszolgálati csatornákból 18-23 óra között. ( Mikor egy évre előre megvan a költségvetésed) Fél éve mikor utoljára “perzsáztam” Brüsszelben, világosan elmondták, hogy csatlakozásig ne nyúljunk a médaiszabályozáshoz. Nesze neked. Nem tudtuk kideríteni, hogy kinek az érdeke a modosítás, de teliszájjal tiltakoztunk. Katasztrófa, hogy nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal.
Belekezdtünk egy Média Kód kidolgozásába. Szeretnénk az összes határozatunkat közös nevezőre hozni. Szeretnénk egy kultúrfelelősséget előírni a kábelszólgáltatóknak, például hogy ne tehessék és vehessék a művészeti csatornákat. Ugyanakkor sikerült az alapelvekbe bevinni az “európai identitás” fogalmát. A puding próbája az evés… s mennyi szart összeettünk az elmúlt időben…

Elküldve: 2006. január 23., 6:15 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.