Az első




1, 2, 3, mikrofonpróba… egyszer valaki felhívott és megkért, hogy tizenöt mondatban mondjam el, hogy mit is végeztem az Audióvizuális Tanácsban eddig. Valamilyen kimutatást készített a magyar tisztségviselőkről. Nagyon kedves hang volt. Tizenöt mondat. Mondtam valami marhaságokat de igazából azóta foglalkoztat egy olyan formája a “számadásnak” ami rendszeres és átlátható. Ez lenne most ez a blogos dolog. Köszönet érte a Transindexnek. Közpénzfogyasztó vagyok és adófizető. Engem mindig érdekelt, hogy mire költik a “hivatalok” az adómat. Itt megpróbálok rendszeresen jelentkezni arról, hogy mi történik az audiovizuális körökben és persze velem. Na akkor kérek sok jóindulatot amíg megtalálom, megtaláljuk az olvasókkal ennek a formának az identitását. Hát akkkor….

Kedves olvasó,
a blog szövegeit én írom, Gáspárik Attila és büntetőjogi felelősségem teljes tudatában teszem. A kommentárokat nem én írom és úgy vélem, hogy az ember joga, hogy névvel, vagy álnévvel jelenjen meg. Nem minden esetben értek egyet a kommentárokkal, ami hozzátartozik a demokráciához. Felkérek mindenkit, hozzászólásában maradjon meg a tisztesség és a sajtóetika határain belül. A vélemény szabad, a hír legyen szent. A blog karbantartói jogot formálnak arra, hogy bizonyos bejegyzéseket, ha azok sértőek, töröljenek.
Köszönöm a figyelmet és a bejegyzéseket.

3 válasz: “Az első”

  1. keli

    Gratula. A hozzáálláshoz, hogy közszereplőként blogírásba kezd a közszereplésről. Ideje volt, hogy valaki nálunk is megtegye.

  2. Erdei Róbert

    Hello Gaspi, gratula…

    Tetszik az elgondolás, meg az első négy bejegyzés, várom a többit is.

    Még jelentkezem,

    ERobi

  3. Papp Éva

    Szia Gáspi!

    Nem írom, hogy gratula, de csak azért, hogy különcködjek. Szóval az ötlet nagyon jó -éljünk a XXI. sz adta lehetoségekkel, ha már megadattak-, bár nem volt még idom elolvasni, de tudom, hogy csak jó lehet.
    Köszönöm a lehetoséget. Így legalább remény van rá, hogy egy kicsit kitekintek beszukült, poros mindennapjaimból házatok/házunk tájára…

    Üdv,
    Nagyváradi Papp Éva