Média és egyház
Tegnap megvolt a Hetednapot ünneplő Adventistaegyház médiaközpontjának az avatója. Rengetegen voltunk, számos külföldi vendég. Romániában a neoprotestáns egyházak, baptisták, adventisták, stb., voltak az elsők, akik a médiakommunikációjukban, felhasználták a médiát. Míg a klasszikusnak mondott, katolikus, ortodox, református, unitárius megelégedtek vasárnapi, templomi szolgálat közvetítésével, a neoprotesténsok megalkották, az első saját rádióadójukat. Amerikában nagyon nagy hagyománya van az ilyen tartalmaknak, jómagam is megtapasztaltam két éve, hogy a keresztyén média konföderációjára Bush elnök is, személyesen jelent meg. Semmi nem gátolta volna a mi református, vagy katolikus egyházunkat abban, hogy a kilencvenes évek elején saját csatornákat indítson. Vagy három éve Marosvásárhelyen megkaphattak volna egy frekvenciát közösen reformátusok, katolikusok és ortodoxok, nyolc, nyolc órában egyházanként. Ezek közül csupán az ortodox egyház jelent meg a frekvencia versenyen és hát, a tizenegy Audiovizuális tag, úgy vélte, hogy akkor ne kapja meg az egyház azt a frekvenciát. Pedig a versenyt megelőzően komolyan kezdtem azt hinni, hogy egy ortodox kolostorban dolgozom, és búcsú van. Az irodámat is megszentelték, és többször találtam benne bazsalikomot, és olyan cikket írtak rólam a helyi (marosvásárhelyi) neewsban, hogy egy jóindulatú ügyész, szemrebbenés nélkül adott volna 10 évet. Na de nem dicsekedni akarok.
Úgy érzem, sokat veszítenek a „klasszikus” egyházaink, ha nem fektetnek nagyobb hangsúlyt a médiára. Nem a klasszikus vallási műsorokra gondolok. A mi rádiósainknak, tévéseinknek nagy része teljesen járatlan a hit és az egyház ügyeiben Ezt kompenzálandó, olyan ájtatos arccal szerkesztik a műsorokat, hogy azok teljesen hitetlenné válnak. Sajnos az egyházi elöljáróink sem részesültek valami alapos képzésben, ami a médiát illeti. Magyarán, minden sértődés nélkül, a mikrofon nem szószék. Elbeszélünk egymás mellet. Az én ideálomban olyan műsorszolgáltatók élnek, akik az egyházat, mint szűrőt használják a médiakommunikációban. A hírekben nem sértegetik egymás felebarátait, nem árulózzák az ellenfeleiket, ha éppen nem értenek egyet, bizonyos dolgokban. A szociális kérdésekben az önmegsegítés formáiról szólnak és nem csak az öklüket rázzák az állam fele. Nem bújnak palást mögé, besúgózva azokat, akiket a jámborok választottak. Hát sok lenne még a mondanivaló… a zenei kínálatról nem is beszélve. Hajam az égnek áll, mikor gitárral óbégatnak az oltár előtt. Mozart, Bach, Hendel, után mosdatlan szájak a „modernség” leple alatt.
Minden tiszteletem Adorjáni Lászlóé és a körülötte épülő csapaté, akik fehér hollóként évek óta Kolozsváron működtetik a református Agnus rádiót és szállítják a gyerekműsorokat másoknak. Reményeim szerint december közepén elindul a Mária Katolikus rádió is, amelyik egész Erdélyt, le kellene fedje. Nagyon, nagyon szurkolok nekik. Hogy ez utóbbi hogyan tudott frekvenciát nyerni? Hát az megérne egy misét, de nem vagyok felkenve, és félek ha az eszköz nem szentesíti a célt, szent sem lészen már belőlem, pedig sziklára építettem. Kellemes 7 végét
2005. november 25., 9:51 am
Médiakommunikációban a médián kívül mit lehet még felhasználni?
2005. november 25., 10:19 am
Igen igen, fogalomzavar. Mikor azt mondom média akkor én a rádióra és a tévére gondolok, de lehet, hogy az Internetet is ide kellne venni. Sajtó meg minden ami nyomtatott. a Kommunikációban meg még sok egyebet lehetne betenni, ami megjeleníti az intézményt…. Amúgy helyesen úgy szól, hogy ” kommunikációban a médiát” tévedtem, igazad van.
üdv
2005. november 25., 10:54 am
Szia Attila!
Hat nem irigylem azt a napi “menetet”, amelyben reszed van. De el kell ismernem , jol birod!
Azt hiszem azt, amit irtal enyhen szolva utopisztikusnak lehetne nevezni…
Arra gondolok, hogy az egyhaz szuro tudna lenni a “mediakommunikacioban”, hogy hasznaljam en is ezt a kifejezest. Pedig igazabol annak kellene lennie… De eloszor talan magukat kellene megtisztitsak…
Az biztos, hogy nagyobb hallgatottsaga lenne egy ilyenfajta radionak, illetve nezettsege egy ilyen Tv-nek, mint a pro Tv delutan 5-kor,…vagy nem…ez most otlott eszembe es eleg szomoru, h. szembe kell nezni a valosaggal:az emberek manapsag sokkal kivancsibbak a rosszra, a szemetre…
” A hírekben nem sértegetik egymás felebarátait, nem árulózzák az ellenfeleiket, ha éppen nem értenek egyet, bizonyos dolgokban. A szociális kérdésekben az önmegsegítés formáiról szólnak és nem csak az öklüket rázzák az állam fele. Nem bújnak palást mögé, alaptalanul besúgózva azokat, akiket a jámborok választottak.”- ennel jobban megfogalmazni nem is lehetett volna egy idealis csatornat…de ez egyelore messzinek tunik…
Sajnos manapsag annyi ado kozul sem tudom azt kivalasztani, amelyik legalabb 50%-ban hiteles legyen. marmint hirek teren…a tobbirol nem is beszelek!!
Csatlakozom en is azokhoz, akik kerik, h. Udvarhelyen lehessen nezni a Mezzo csatornat is!!
Jo munkat es kitartast
2005. november 25., 11:24 am
Ma ket erdekes hirt olvasok ahogy a reggel 7 tol 8 ig tartott vallas-oramrol hazajove a parokia-otthonba:
1) kedves (elmarasztalo es egyszersmind )buzdito soraid az egyhazak fele a media hat felhasznalasa erdekeben a vallasos uzenetuk kozlese erdekben (jol ertettem?)
2) az unitarius egyhazamat bepereltek diszkriminacio ellen ( a transindex hirforrasa szerint :men http://lektur.transindex.ro/?cikk=3736 )
A buzdito szavaidhoz lenne egy par kerdesem. Remelem majd szemelyesen is talalkozhatunk es akkor lesz ido bovebben is e kerdesrol szot ejtenunk. Addig is szeretnem jelezni, hogy magam is gondokoztam tobbszor annak a lehetosegen, hogy egy “joakarat” nevu unitarius adassal jelentkeznenk. Termeszetesen ez adas a szabasag es turelem hit es lekiismereti kerdeseiben csengene fel. Azt hogy mi “jogositott”fel hogy ilyen kerdesekrol egyaltalan gondokodjam az talan az (is) hogy a teologia mellett hat a 1990 es evekben indult ket eves tanfolyamot sikeresen elvegeztem. Ez tudom hogy nem “jogosit” fel hogy ezen gondokodjam, viszont gondoltam megemlitem, annak kapcsan, hogy emlitetted az irasodban hogy a mikrofon az nem szoszek es nincsenek mikrofonra kepesitett papok. ( Persze a gyakorlat teszi a mestert es a papot is persze, mint ahogy az sem mindegy hogy mikent irjuk: “A jo pap holtig tanul.. “, vagy “A jo pap addig tanul amig belehal “…
Szoval ugyanigy a stb lehet a setabot vagy a satobbi roviditese is .. Tehat komolyabbra forditva a szot szeretnem ha errol meg szot ejthetnenk es keresnek megoldast, mert ugy ertettem ez neked is szivugyed.
A masodik kerdessel kapcsolatosan, ahogy a mediaban megjelenik ez a hiranyag ( vagy nem az ?) az tobb mint erdekes. Teljesen egyoldalu. Hat nem eppen felemelo erzest valtana ki belolem is ha nem tudnam a protestans (igy unitarius es reformatus es igen evangelikus ) hagyomanyt a papok ferfi es noi papsagaval kapcsolatosan, ( igen a katolikus egyhaz kerdese ugyanez) . Az hogy nem eppen felemelo az talan csak enyhe kifejezes ez esetben, de midenkeppen felszinessegre es tobb mint megvetoi (es nem magvetoi) magatartasra utal ahogy ez a kerdes mefogalmazodik az egyhazakkal szembeni hiranyag kozlesben. Vagyis a hir megfogalmazoja is a “medvevel van” ahogy szoktuk mondani, vagyis nem partatlan a fogalmazas, es semmi “betekintest” nem enged arra vonatkoztatva hogy az egyhazak tulajdonkeppen miert is tunnek oly “diszkimintaiv”-nak … Itt most nem a diszkriminaciorol jegyezem ezt le hogy az mi is es hogyan vonatkoztatjak az egyhazakra es miert, hanem az ahogyan ez a hirben megjenik. ( A Kir. 19,22 volt a mai vallasoram szentirasi gondolata: “Kire neztel gogos szemmel? ” ..erdekes igaz?)
jo pihenest a het vegere !
Szilard
2005. november 25., 3:47 pm
Hendel nevét szerencsére hejesen írtad, csak a Mócárt és a Bah nevébe csúszott némi hiba, de hát ilyen ez a fránya német grammatika, az ördög sem ismeri ki magát benne.
2005. november 25., 5:51 pm
Szilárd kedves! itt most ez a diszkriminációs dolog is a gyermekkorát éli, a megfelelő gyermekbetegségekkel. Néha én is félek, hogy a nagy szabályozás mosdóvizével kidobjuk, az anyósvicceket, szőkenős dolgokat stb, stb. Majd idővel az unokáinknak egyszerű lesz tudni, hogy mit szabad és mit nem. Nekünk az a “történelmi hivatásunk” hogy elkezdjük tárgyalni a diszkrimináció bizonyos formáit.
2005. november 26., 6:13 am
ja, hendel… – az egyik.
a másik – azok a fránya vesszôk.
2005. november 30., 11:33 am
Kedves Attila!
Egy rövid kérdésem lenne: szeretném ezt az írását feltenni az Erdélyi Református Egyházkerület honlapjára és belegyezését kérem, ugyanis én már régóta “papolok” ilyen jellegü kérdésről, sajnos süket füleknek. Talán ha más is (többen), ugyanezt fújjuk……
Tisztelettel
Sándor Attila
2005. november 30., 1:08 pm
Kedves Druszám, ez az anyag mint a többi is a Blogban, bizonyos “hangos gondolkodások” nem letisztult, kikristályosodott álláspont. Egy gyors reagálás azokra a dolgokra amelyek foglalkoztatnak. Kiszakítva, a szövegkörnyezetből félek másként értelmezik. Mégis nagyon szeretném, ha egy párbeszéd indulna a témáról. Hát akkor kérlek tégy ahogy jónak látod, de kérlek tüntesd fel a kontextust és esetleg ezt a levelet amit most írtam. Nyakas kálvinista szeretettel: Gáspárik Attila
2005. december 7., 2:10 pm
„Szent a kereszt jegye rajta, Özséb keze
klasromot épít
Esztergom mellé, hegynek az orma fölé.”
Gyöngyösi Gergely
Boldog Özséb szentté avatása
B
oldog Özséb, aki az egyetlen magyar alapítású rend, a magyar pálos rend megalapítója. Ő már az életében olyan tetteket vitt véghez, amelyet halála után már közvetlenül méltóvá tették volna, hogy a szentek karába emeljék.
Óriási hiányt kell pótolnunk sürgősen, mert őt a megfelelő helyen kell tisztelnünk. Özséb atya életének és munkájának foglalata, amely indokolttá teszi azt, hogy a szentek között kell őt ismernünk és evvel számos megtérést eredményezzen.
Életének rövid foglalata: Boldog Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja volt, 1246-ban remete lett, s 1250-ben a remetéket a kolostori közös életre egyesítette. A pilisi hegység völgyében akkor sok istenfélő remete tartózkodott, kik ismerték Özséb kanonok jó szívét és Esztergomban sokszor meglátogatták, és ő igen kegyesen fogadta őket. Özséb esztergomi kanonok egészen a jámborság-, keresztény önmegtagadásnak a felebaráti szeretetnek él, saját félrevonulásával gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényekre kalauzoló tanításokat. Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadálya merült fel, az 1244-ben bekövetkezett szomorú emlékű tatárpusztítás. A fékezhetetlen mongol hordák hadjáratukkal romba döntötték a vallás és a polgárosodás harmadfél századon át létesített műveit. Az erdők rengetegeit nem az Istennek élő jámbor remeték, hanem a földön futók ezrei népesítették be. De végre elvonult az Isten ostora, a király visszatért, a városok lassan újból benépesültek. Ekkor Özséb tervének megvalósításáról gondoskodott, s 1246-ban Vancsay érsek engedelmével búcsút vett az esztergomi káptalantól, és mint remete néhányad magával a pilisi hegység völgyeibe költözött. Pilisszántó mellett volt egy hármas barlang, s ide tette lakhelyét Özséb testvér. Először egy keresztet állítottak, majd rövid idő múlva a Szent Kereszt tiszteletére egy kis remete kápolnát építettek. Szent életének jó illata több remetét vonzott a körébe, kiknek befogadására a szent kereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort alapított. László király négy év múlva javadalommal látta el. A rend főnőkének Özsébet választották. Az így megalapított szerzet az apostoli szék jóváhagyását nélkülözte, ezért őt társai megegyezésével Rómába indították el. Özséb első priori provinciális, néhány testvér kíséretében elindult Rómába és Szent Ágoston szabályainak engedélyezését kérte. IV. Orbán ült Szent Péter székén, a szent atya előtti ügyének megnyerésére Tamást (a későbbi aquinói szent) a kor legnagyobb egyházi tudósát kérte segítségül. Aquinói Szent Tamás közbenjárása fogadta a pápa, és Pál veszprémi püspököt szólította fel az ügyben a véleményadásra és a szabályok kidolgozására. A veszprémi püspök 1263-ban kelt levele szerint Szent Ágoston e szabályát kövessék. Ez után 17 évig kormányozta Özséb a mindinkább fejlődő kolostort és 1270 február 20-án az általa alapított szent kereszti kolostorban, társainak szívszakasztó zokogásai között halt meg.
A szentté avatás indokai
S
zentlélek sugallatának kell tulajdonítani a kolostori élet keltezését, valamint annak csodáit az isteni kegyelem működése nélkül megfejteni nem lehet. E gondolatok vezérelnek történelmi kutatásainkban jóllehet tárgyunkat csak tiszta emberi úton tekintjük; hogy így az ellenfelek saját fegyverükkel győztessenek le.
Özséb Magyarország fővárosában, Esztergomban született derék, előkelő szülőktől. „Még nem választották el az anyatejtől, amikor már megkezdte a tanulást. A jó erkölcsöt, már úgy megszokta, hogy a gyermekek játékaitól elmenekült, és egyszersmind szigorú tetteket vitt véghez. Teremtőjéhez és Megváltójához éjjel és nappal imádságokkal könyörgött. Ha valaki akkor számba vette volna rendkívüli tudását és tiszta életét, úgy ítélkezette volna, hogy az előkelő ifjak példaképe válik majd belőle. Amikor pedig elérte a serdülő éveket, az éhséget és szomjúságot olyan erővel tűrte, hogy mindenki feltűnőnek találta: bár keveset eszik, mégis szép és jó kedélyű. De mégsem olyan feltűnő mindez, ha meggondoljuk, hogy inkább lelki, mint testi eledellel táplálkozott. Nagyon sokat virrasztott, és minden idejét Isten tiszteletére, elmélkedésre vagy a tanulásra használta ez az értelmes ifjú. Beszélt az embereknek arról a bölcsességekről, amelyekkel Isten tetszését megnyerhetik. Könyvet írt, de nem hanyagolta el az Isten parancsa szerinti életet sem. Emlékezett az Úr szavára: „Nem az megy a mennyek országába, aki mondja, Uram, Uram, hanem aki teszi és tanítja, azt nevezik nagynak a mennyek országában.” Mindenezen érdemeiért esztergomi kanonoknak nevezték ki a sok dicséret és erény között vendégszeretetével mintegy második Ábrahám pátriárka tűnt fel. A magányos barlangokban szétszórtan lakó és emiatt remetéknek nevezett testvérek gyakran látogatták meg Özséb kanonokat, hogy a vesszőből font kosarakat kenyérre cseréljék fel.
Annyira megkedvelte társaságukat, hogy gyakran felkereste őket, ott ahol Isten szolgái versengve kínáltak neki a vigasztalás édes és bőséges mézét. Elhatározta, hogy elhagyja a világot, otthonát, vagyonát, önmagát és övéit, hogy alázatossággal az Úr táborában harcolhasson. Özséb atyát e szent férfiút, az isteni szeretet csodálatos módon megsegítette és a szeretet kötelékét az erények virágaival díszített, vallásos lelkülettől hevítve Krisztus akaratát véghez vinni kívánta. Ő és követői elhatározták, hogy amikor szüleik, barátaik és rokonaik erről a tervről értesülne, bizalmas rábeszéléssel, jutalmakkal, tanácsokkal és nyájas suttogással igyekeznek őket eltántorítani szándékuktól. Ők ezt úgy tekintik, mint a kísértő ördög cselekvését, mint aki a kényelmet és gyönyört ígérve le akarja beszélni elhatározásukról, a kemény élet vállalásáról. Özséb atya már az isteni kegyelemtől megerősödött, mikor Istenhez könyörgött értük, állhatatosan böjtölt és zsoltározott és imádkozott, és az örök élet édességéről beszélt társainak. Így elérte, hogy akik az Úr félelméből elsőknek készek voltak elhagyni a világot, most már az isteni szeretetben megigazulást vállalták. Esztergomot társaival akkor hagyta el, amikor a tatárok elvonultak Magyarországról és a béke helyre állt. Szüleik és barátaik némelykor személyesen vagy írással, máskor követekkel próbálták őket visszatéríteni, de ők szilárdan elhatározták, hogy őszintén szolgálnak Jézus Krisztusnak.
Özséb atya, aki a legállhatatosabb volt közöttük, rendszerint ilyen szavakkal utasította őket vissza: Halljátok szavam – mondta –„jóllehet Krisztus szerette édesanyját, de szenvedéseivel mégis úgy meggyötörte, hogy lelkét a fájdalom tőre járta át. Unokatestvérét, a különösen szeretett János evangélistát is mindent felülmúló fájdalommal sújtotta. Pedig megtehette volna, hogy leszáll a keresztről, de nem szállt le, mert ott akart meghalni.
Hasonlóképpen mi sem akarunk a vezeklés keresztjéről leszállni, azért, most értünk szenvednek és utánunk sírnak, hanem eltántoríthatatlanul maradni fogunk, nehogy a világ kárhozatos útvesztőjébe tévedjünk.” Ezeket hallva mindnyájan sírtak, és nem voltak képesek válaszolni a Léleknek, aki belőle beszélt.
Özséb és a testvérek példájára sokan megtérnek és kolostorokat emelnek
Özséb atya Szent Ágoston szabályait kéri, de nem kapja meg azonnal a veszprémi püspök életrendet ad neki levélben, amelyből a kolostorok neveit olvashatjuk ki. Név szerint ezek a következők:
Pilup-sziget, Szent Ilona, Szent Mária Magdolna Kőkúton, Szent Jakab a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-szigeten, Szent Imre Badacsonyban, Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken, Szent Domonkos Szakácsiban. „Az említett testvérek egyházmegyékben máshol található kolostorait mostantól fogva kiközösítés alá esnek. Kelt az Úrnak 1263-iki évében.”
Az isteni kegyelem fényétől megvilágosítva Özséb atya, a szerzeti élet szeretetgyakorlatai között a vendéglátás feladatát szeretve a legjobban minden személyválogatás nélkül nagyokat és kicsinyeket, szegényeket és gazdagokat, jókat és rosszakat, becsületeseket és becsteleneket, fegyelmezetteket és fegyelmezetleneket, akkora szerénységgel és szeretettel fogadott, szolgált, vigasztalt, táplált, mintha mindegyiknek egyedül ő volna az egyetlen vigasztalója, mintha egyedül neki volna gondja rájuk.
Sok öreg és fiatal csatlakozott, később pedig, valószínű a közös imádságukra és érdemeikért királyok, fejedelmek, bárók több országban alapítottak monostort. Oltárakat emeltek bennük, Isten dicsőségére és napról napra, mindenütt növekedett a keresztények áhítata és a számuk egyre szaporodott.
P
álos szerzet kolostorai Magyarországon, a következő helyeken léteztek:
1. Szent Jakab monostora Patacson,
2. Szentkereszt a pilisi erdőben,
3. Szent Ilona Pilup szigetén,
4. Szent Magdolna Kőkúton,
5. Szent Jakab Bakonyban,
6. Szent Erzsébet Ideg-szigeten,
7. Szent Imre Badacsonyban,
8. Szent Mária Magdolna az Örményes melletti szigeten, Eleken,
9. Szent Domonkos Szakácsiban,
10. Szentlélek Pilisen,
11. Mindenszentek Baych-on,
12. Szentkereszt Bodrog-szigeten
13. Szent László Kékesen
14. Szent László Baranyában
15. Szent Jakab Zalában Dobusban
16. Keresztelő Szent János és Sixtus pápa monostora Veresmartban Heves megyében,
17. Urunk Szent Testének kolostora Diósgyőrben,
18. Szentlélek Diósgyőr felett Dédes felé az erdőben,
19. Szent Lőrinc Budán,
20. Szent Miklós Bethahydán,
21. Szent Fülöp és Jakab
22. Szent Magdolna Thorna-vagy Nagy-Jenőn, mely aztán Tüskevár,
23. Mindszent Esztergom megyében,
24. Szent Jeromos Gyulán Várad közelében,
25. Boldogságos Szűz monostora Beregen Munkács közelében,
26. Szent Pál Tolna mezővárosban,
27. Nagyboldogasszony Üröghön Pécs mellett utóbb Szentkútnak nevezett,
28. Szent László Szerdahelyen,
29. Boldog Szűz kolostora Enyerén Zalamegyében,
30. Szentlélek Dédesen Borsodmegyében,
31. Szent Magdolna Felnémet falutól nem messze egy völgybe a Szarvaskőre vezető út mellett,
32. Mária-Nosztra Hontmegyében,
33. B. Egyed apátúr monostora Újhegyen Sáros-patak Zemplén megyében,
34. Boldog Szűzé Eszenben Unvár megyében,
35. Boldog Szűzé Kalodván,
36. Szent Miklós Buzgón 1361-ben alapított,
37. Boldog Szűzé Csatkán Veszprém megyében
38. Boldog Szűzé Máramaroson,
39. Mindszent más néven Szemes a Balaton tavánál Sümeg megyében,
40. Szent Anna Hangonban Gömör megyében,
41. Keresztelő Szent János Elefánton Nyitra megyében,
42. Szent Katalin Gönczön, Abaújvár megyében,
43. Boldog Szűzé Gombaszegen Gömör megyében,
44. Boldog Szűzé Monyorókeréken Vas vármegyében,
45. Szent Ilona Csáktornya fölött Zalamegyében
46. Máriavölgy Pozsonyon fölül,
47. Szent Pál első remetének kolostora Budán,
48. Az Úr Szent Testének monostora Ungvárott,
49. Boldog Szűzé Tholodon Sümeg megyében,
50. Örményesi kolostor a Zala folyónál Zalamegyében,
51. Boldog Asszony monostora Borsod megyében Ónodon felöl,
52. Belókő,
53. Gothál, Temes folyón túl,
54. Szent Péter Zalánkemén mellett, mind ezen 3 monostor 1393-ban a török által elpusztított,
55. Háromhegyi kolostor, Borsod megyében,
56. Willyei monostor Ungvár megyében,
57. Keresztelő Szent János monostora Újházán,
58. Szentlélek Porván Bakonyban Veszprém megyében,
59. Jenői kolostor Zala megyében,
60. Paumgarten Sopron megyében Kismarton közelében,
61. Boldog Szűzé Tokajon, Zemplém megyében,
62. Kápolnai monostor Várad közelében, 1473-banTordai András és László helyre állítatott.
63. Keresztelő János Zsámbokon, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
64. Szent Eustachiusé Cheutt-on, Mátyás király által adományozott 1475-ben,
65. Boldog Szűzé Szolnokon Sopron megyében,
66. Szent Wolfgangé Wondoffon Sopron felöl,
67. Szent Mihály főangyalé Vásonban Veszprém megyében,
68. Boldog Szűzé Budán az úgy nevezett Fejér templom közelében,
69. Szent Andrásé a visegrádi vár közelében, Ulászló adott át a 1493-ban adott át a pálosoknak,
70. Szent Péteré Sümegen, 1501-ben emeltetett,
71. Boldog Szűzé Terebesen Zemplén megyében,
72. Boldog Szűzé Családon, Bars megyében,
73. Boldog Szűzé a váradi hegyfokon 1513-ban megerősítő oklevél,
74. Boldog Szűzé (Toronya) Hontmegyében,
75. Nagyboldogasszonyról címzett Pápán Veszprém megyében,
76. Szent József kolostora Nagyszombatban,
77. Késmárki monostor,
78. Szakolczai kolostor,
79. Boldog Szűzé varanói monostor, Zemplém megyében,
80. Boldog Szűzé Pesten,
81. Boldog Szűzé Nisiderben, Fertő tavánál,
82. Szentháromságról nevezett Pécsett, Baranya megyében,
83. Györgyéni Tolna megyében, Döbrengesz mezőváros mellett,
84. Hétfájdalmas Szűzé Sasváron Nyitra megyében,
E
rdélyországi kolostorok
85. Szent Erzsébeté Alba-Graeca mellett, 1316-ban alapított,
86. Boldog Szűzé Székelyházán vagy Szentkirályon, 1350-ben alapított
87. Boldog Szűzé Szent Mihálykővén 1384-ben alapított
88. Pókafalvai monostor 1416-ban alapított,
89. Boldog Szűzé Erdélyben, 1469-ben Szent Istváni Székely Mihály úr özvegye Potentiana asszonyság által megadományoztatott, régi alapítvány.
90. Szent Jeromosé Nagy-faluban, -Pázmány Péter kardinális szerint
91. Tótfaludi monostor, -Pázmány Péter kardinális szerint
92. Szent Mihályról címzett a vár alatt, -Pázmány Péter kardinális szerint
93. Tövisi kolostor, Fejér megyében,
94. Illyefalvi küldérház, 1701-ben a szent rendnek átadatott,
95. Másik küldérház Tordán, 1714 óta a rend birtokában,
„A szentiványi tudós jezsuiták szerint 1702-ben megjelent művében a pálosokról mondatik, hogy azoknak 21 helynökségük és 43-nál több perjelségük volt Magyarországon. Pálos monostorokat Pázmány Péter kardinális a máriavölgyi kolostorban őrzött régi iratokból jegyezte ki, a hozzájuk még olyan zárdákat adott Gyöngyösi Gergely könyvecskéjéből és megjegyzi, hogy a lajstrom végén az említett kardinális, hogy nem hiányoznak olyanok, kik állítják, miszerint a magyar szent korona alatt a fejér szerzetnek még sokkal több kolostorai is voltak, melyeket azonban ő nem ismer. A történészek a pálos monostorok számát 170-re szokták tenni, ide nem számítva az egykori palesztinai, római, horvát dalmát, istriai, lengyel, litvániai, porosz, orosz, sziléziai, morva, cseh, osztrák, stájer, svéd és portugálai szintén tekintélyes számra rúgó kolostorokat, melyek öt tartományt (magyar, német-horvát, lengyel, istriai és svéd) képeztek.
„A 1786-iki romboló villámként csapott le Remete Szent Pál szerzetére; II. József ezen éveben törölte el a magyar szerzetet is mi által fönállott 37 kolostornak ingóságaiból tiz millió, a szerzet javaiból kétszáz háromezer hatszáz huszonkilenc forintnyi jövedelmet szerzett.
Az összesen 381 főből álló részint tanitói, részint lelkipásztorsági nyert, vagy pedig szüken kiszabott nyugpénzből tengeté életét jobb sorsra méltó életét.
Ez lett a gyászos vége az egyetlen magyar szerzetes rendnek akkor, midőn ismét virágzásnak látszott indulni. Amit Lajosok és Mátyások, s a haza vallásos nagyjai sok éven át fáradalmasan szereztek, azt II. József egy tollvonással semmivé tette!”
Istennek legyen hála, Lékai bíboros úr hivatalosan, elindította Rómában a szentté avatási eljárást Boldog Özséb ügyében. Amelynek során Árva Vince atyát nevezte ki a szentté avatás posztulátorává.
Imádságunkkal erősítsük Árva Vince atyát a magyar nemzet lelkületét érintő kérdésben.
„Özséb atya úgy élt, mint szent, mert minden földi szenvedélyt s ármányt száműzve kebeléből, életét csak Istennek, imádkozásnak kegyes téteményének szentelé, s példánnyá lőn királynak és minden hívőknek!”
2005. 11. 13. Bakk István
Bakk Endre Kanonok Alapítvány Elnöke
2006. január 3., 7:17 pm
Magyarország védő szentje Remete Szent Pál
Az országunk védőszentje 539 éve Remete Szent Pál. Amelyet 2006. január 15-én ünneplünk, ennek okán szeretném bemutatni, hogyan kerül országunk védő szentjei közé őskeresztény egyiptomi vezeklő és halála után, miként kerül Magyarországra a szent csontjai.
A családomnak nagyon szoros kapcsolódása van Remete Szent Pálról nevezett egyetlen magyar szerzethez, a pálosokhoz, melynek a feledékenység kezdi borítani emlékét.
A magyar szerzet szellemi értéke és erény tisztasága már alapítása után a királyok, történelmi családok kegyét és szeretetét váltotta ki, s így szívesen karolták fel a pálosok szerzetét. A csöndes magányukban, jámbor s tanulságos körükben töltött órák legboldogabbak közé tartoztak e családoknak. Halhatatlan emléket és hálát szerzett magának Nagy Lajos a pálosoknál Remete Szent Pál földmaradványainak Velencéből történő áthozatalával. Az események a következőképpen történtek: „A velencei tanács kész volt ugyan a kincstől megválni, azonban a népnek lázadásától tartva éjjel adták át a Velencébe jött magyar követeknek, a csontokat.” Akik a drága ereklyét a király és a nép, kivált a pálosok nagy örömére, Budára szállították és a királyi palota kápolnájába, helyezték el. Innen, pedig 1381. év november 14-én Demeter esztergomi érsek és kardinális, a királyi család, püspökök és mágnások és egyéb urak, tengernyi nép kísértében a földmaradványait a budai hegyekben levő Szent Lőrinc kolostorba szállították a pálosok. Ezután évenként november 14-én fényes ünnepet tarottak ennek az eseménynek a megörökítésére.
A Szent Lőrinc monostor zarándok hellyé válik, monumentális építésére egész Magyarország odafigyel. Később nemzetközi főkolostorrá vált, és egyben a magyar művelődésnek a fellegvára. A fejlődésben a Pannonhalmi apátságot is túlszárnyalta és a temploma vetekedett a Nagyboldogasszony templomával (ma Mátyás templom). 300 remete élt a falai között és a templomot pazarul épített oldalkápolnák sora övezete, közülük magától érthetődöen a legdíszesebb a Remete Szent Pál-kápolna volt. Itt lett elhelyezve a fent említett ereklye.
A baldachinos szarkofágját vörösmárvány koporsóval, üvegfedéssel védték a zarándokoktól. A remekmű szépsége lenyűgözte a kortársakat. „Kupolája árnyékában elsápadnak az antik csodák.” A szultáni követ, amikor meglátta a tumbát, így szólt: – „Bizonyára maga a nagy Isten tanította ezen művészt, nem pedig valami ember.” – készítőjét Dénest pálos szobrászt.
Amint tudjuk a rend alapítója Boldog Özséb esztergomi kanonok volt, aki 1262-ben a pápai kúria elismerésével a rend védőjéül az őskeresztény vezeklőt választotta. A pálosok Európa-szerte megtelepedtek és öt tartományt (magyar, némethorvát, lengyel, istriai, svéd) hoztak létre.
A budaszentlőrinci építőmesterek építik meg a gótikus Magyarország mintegy száz vidéki pálos kolostorát. Ők faragják meg a templomok köveit, szobrait, szenteltvíztaróit, a templomokba temetkező előkelőségek sírköveit. Színes üveg ablakokkal látják el a kolostorokat, orgonákkal is ellátják az ország valamennyi pálos kolostorát.
Budaszentlőrinc könyvtára csere kapcsolatban állt Mátyás könyvtárával és így a pálosok rendszeresen dolgoztak a Mátyás király könyvesházának. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a Bibliotheca Corviniana íróháza (sciptoriuma) is volt.
Mátyás királyhoz több szál is fűzte a Budaszentlőrinci tudós remetéket, de különösen nagy tiszteletben tarotta őket a király műveltségük miatt. Mátyás király 1467. január 15-én győzelmet aratott Ali bég felett, ezen a napon volt éppen Remete Szent Pál ünnepe, ezért az ország védőszentjévé avatta Remete Szent Pált a király.
Azon év őszén kiüt a lázadás Erdélyben az adóterhek miatt. Pobjedrád kívülről szítja a lázadást, de beleártja magát Kázmér lengyel király is, aki Bogdanovics István (Stefan Cel Mare) moldvai vajdát a maga pártjára állította. A lázadás élén Szapolyai Imre állt, akinek sikerült a Szentgyörgyi grófot is megnyernie a felkeléshez. Egyben a grófot független vajdának kiáltották ki. Mátyás király gyorsan és könnyűszerrel leveri a lázadókat, még mielőtt még komolyabb haderőre szerveződött volna a már tetemes lázadó tömeg. A vezetők némelyikét száműzi, kivégezteti a király és újból a rokonát, dengelegi Pongrácz Jánost iktatja Czuczor Miklóssal az erdélyi vajdasági rangba.
A király Moldvába nyomul, hogy megbüntesse a hűtlen István vajdát. Gyorsan halad előre. A téli nagy hideg miatt fegyverszünetet köt, király a vajdával, aki felrúgja a békét és az éj leple alatt rágyújtja a várost a királyra. Az alattomos támadás után véres csata fejlődik ki. A király a hadapródjával, Bak Istvánnal együtt súlyosan megsebesül. Remete Szent Pál oltalmazta a királyt és a hadapródja életét a moldvai véres ütközetben. A súlyosan sebesült Bak Istvánt Mátyus Sándor hadnagy székelyföldi Hatolykára a saját házához vitte egy szekéren. Felépülését és megmenekülését Remete Szent Pál oltalmazásának tekintette. Mátyus Sándor leányát vette feleségül és Hatolykán telepedett le és így megalapította a hatolykai Bak családot és védő szentje Remete Szent Pál lett a családnak. Bak István őse a ma is élő szentkatolnai ágnak.
Remete Szent Pál már 539 éve oltalmazza a Bakk családot.
2006. január 1. Bakk István
Bakk Endre Kanonok Alapítvány Elnöke
2007. július 13., 1:44 pm
Egyház és közélet
Bakk István
Pálosok Amerika földjén,
avagy az Újvilágban vállalt
küldetéses szolgálat
A szerzetesség megjelenésével egy időben
óriási fejlődés alakul ki az európai
írásbeliség és az anyanyelvi kultúra
történetében. Így a könyv (az írásbeliség)
és a szerzetes kezdettől fogva
elválaszthatatlanok egymástól. A III.
– IV. századi első Regulák előírják: aki
nem akar megtanulni olvasni és írni, el
kell bocsátani a szerzetesi közösségből.
Az egyiptomi, galilei, pannóniai
barlangok celláiban mindenkor kitüntetett
szerepe van a könyvnek, így
a Szentírásnak, a Zsoltároknak és az
Evangéliumnak is.
Nem történik ez másképp magyar
földön sem. Kelet és Nyugat szellemi értékeit
integráló gazdag könyvkultúrát
jelenítenek meg a pálos atyák. A szerzetes
Isten iránti szeretete Isten Igéjéből a
szöveget beolvasztja, életté változtatja,
amelyet meg kell tanulnia olvasni és az
olvasott szöveget emlékezetébe elraktározza.
A szent szövegek másolása és
fordítása a testvér és a testvéri közösség
szolgálatát jelenti. A fráter vagy barát a
szó legszorosabb értelmében istentiszteletet
végez, mert munkáját Isten és a
testvér iránti szeretete vezérli. Miközben
szent szöveget mormol magában,
kezével lelke aranyát, szíve bíborát írja
bele a betűkbe. A XIII. században remetemozgalomból
kifejlődött Pálos
rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend
a középkorban. A Pálos rend
története szorosan összefonódik a magyar
nép történetével.
1250-ben alapította Esztergomi
Boldog Özséb a pilisi hegyekben, ekkor
választották őt rendfőnökké, majd
1263-ban Özséb atya Szent Ágoston
szabályait kéri, de nem kapja meg
azonnal. A veszprémi püspök életrendet
ad neki levélben, amelyből a
kolostorok neveit olvashatjuk ki. Név
szerint ezek a következők:
Pilup-sziget, Szent Ilona, Szent Mária
Magdolna Kőkúton, Szent Jakab
a Bakonyban, Szent Erzsébet Ideg-
szigeten, Szent Imre Badacsonyban,
Szent Mária Magdolna az Örményes
melletti szigeten, Eleken, Szent Domonkos
Szakácsiban.
1308-ban a pálosok Szent Ágoston
reguláinak követését kapták meg.
Özséb egyik utódja, Lőrinc áthelyezi
a rendi központot a Buda mellett volt
szt. Lőrinc- i kolostorba.
1329-ben XXII. János pápa megerősítése.
1342 körül I. Miklós rendfőnök alatt
az apostoli szék engedelmével a fekete
öltözetet fehér váltotta fel, megkülönböztetésül
a kósza remetéktől, kik kerülve
a kolostori szigort, nem mindig
épületes életük által gyakran botrányokat
okoztak.
1381-ben Nagy Lajos megszerezte a
rend számára az égi patrónusuk, Szent
Pál thébai remete földi maradványait.
Ettől kezdve Buda mellett volt szt. Lőrinc
zárdájukban az ereklye őrzési helye
és a kolostor híres zarándokhely lett. Az
országban a pálos rendházak működtek
és ezekben aszketikus szerzetesi
élet folyt, melynek középpontjában az
imádság és a kétkezi munka állt.
Az ősi magyar Mária-tisztelet, a
Boldogasszony, a rend által kapott
hangsúlyozott helyet az egyházban
– ennek első komolyabb jele:
1352-ben a Márianosztrai rendház alapítása
– majd az onnan 1382-ben kiment
16 pálos atya Csensztochovában (Czestochowa)
megalapítja a pálos kolostort,
Lengyelországban is magasabb szintre
emelve a Boldogságos Szűz tiszteletét.
A Buda mellett volt szt. Lőrinc- i
kolostor építőmesteri építik meg a gótikus
Magyarország száz vidéki pálos
kolostorát.
Ők faragják meg a templomok köveit,
szobrait, szenteltvíztartóit, a
templomokba temetkező előkelőségek
sírköveit. Színesüveg ablakokkal
látják el a kolostorokat, orgonákkal az
ország valamennyi pálos kolostorát.
Buda mellett volt szt. Lőrinc főkolostor
könyvtára, mely csere-kapcsolatban
is állt Mátyás könyvtárával és így a pálosok
rendszeresen dolgoztak Mátyás
király könyvesházának. Ami tulajdonképpen
azt jelenti, hogy a Bibliotheca
Corviniana íróháza (sciptoriuma) is
volt. Az írni tudást és a könyvtárak gyarapodását
nagyban segítette az a kötelezettség,
mely szerint a szerzetesi fogadalom
letételekor minden novíciusnak
egy saját kezűleg másolt könyvet kellett
adományoznia az őt befogadó kolostornak.
Olyan művelt rendtagok is voltak,
akik még a szerzetbe való belépésük
előtt nyertek egyetemi fokozatot. Minden
korban akadtak olyan tehetséges
írástudók, akik műveikkel gyakorlati
igényeket is figyelembe vettek.
Szombathelyi Tamás1 (1476-1480,
1484-1488) két alkalommal is a rend
élén állt.
A generális a pálosok számára kötelező
Ágoston-regulához állított össze
önálló, az erényekre buzdító beszédeket,
valamint a rendi élettel foglalkozó
Exhortariuma is hozzá kapcsolódik. A
fiatalabb rendtagok számára könyvet
szerkesztett, összegyűjtötte még az
egyházatyák (Ágoston, Gergely, Jeromos
és Ambrus) saját latin és magyar
beszédeit. A rendi káptalan ügyeinek
regestrumát és saját tevékenységéről
szóló feljegyzéseit tartalmazó írásai
részben fennmaradtak. Ezekből egy
olyan szerzetest ismerhetünk meg,
aki teljesen rendtársaiért él. A XIV.
században már, a ferencesek mellett,
hazánkban a legelterjedtebbek és legnépszerűbbek
a pálosok voltak. A ma
Amerigo Vespucci (Firenze, 1451.
március 9. – Sevilla, 1512. február 22.)
olasz utazó, felfedező.4
Magyar alapítású remeterendet mindig
jellemezte a magyarságtudat, újoncaik
nevelésének alapvető tétele:
„Nemcsak magadért, hanem a magyar
hazáért és népért vagy itt, imádkozni
és vezekelni.”
Sok öreg és fiatal csatlakozott, később
pedig, valószínű a közös imádságukra
és érdemeikért, királyok, fejedelmek,
bárók több országban alapítottak
monostort. Oltárakat emeltek
bennük Isten dicsőségére, és napról-
napra, mindenütt növekedett a keresztények
áhítata és a számuk egyre
szaporodott.
A ruhájuk miatt az egyszerű nép fehér
barátoknak hívta őket. Ha igaz az,
hogy minden kultúra lelke a lélek kultúrája,
akkor elgondolhatjuk, micsoda
igazi értéket jelentett a középkor virágzásában
a 170 magyar pálos kolostor.
Jelentett ugyanannyi tűzhelyet az
istenszeretet melegének, jelentette a
nemzet építő erőinek forrását. A keresztény
lelkiség csodálatos kisugárzását
hirdetik Horvát, Szlavón, Dalmátországok,
Isztria, Lengyelország, Litvánia,
Oroszország, Poroszország, Szilézia,
Morva- és Csehország, Ausztria,
Portugália, Franciaország, Itália, Spanyolország,
Németország, Szentföld és
Amerika pálos kolostorai. Az egyetlen
szerzetesrend az Egyházban, melynek
feje és középpontja nem Rómában,
hanem hazánkban volt… A Regnum
Marianum
dicsőséges múltjának imádságos
hajlékai.2 Sajnos kevesen tudják,
hogy a pálosok Amerikába is eljutottak,
pedig ezen nem kell csodálkoznunk, hiszen
ez a rend volt a legméltóbb arra,
hogy Izabella királyné a pálosokat hívja
és küldje téríteni Amerika földjére, Kolumbusz
3 hajójára.
A magyar pálos-szerzetesek ugyanis
ismertek voltak a középkorban úgy a
spanyol, mint a portugál királyi udvarban,
ezért magyar pálosokat hívtak Dél-
Amerika6 belső részeinek felfedezéséhez
és az indiánok megtérítéséhez is. Ezek
az atyák gyakran barlangokban laktak
ott is (hasonlóan a Pilis-hegységbeli lakhelyeikhez),
s a barlangok falán nagyon
sok magyar nyelvű, balról-jobbra haladó
felirat maradt fenn. A pálos rovásírás
tulajdonképpen
az eredeti magyar
(székely) rovásnak a
rendházakban némileg
átalakított, talán
„literátusabb” változata.
Az elnevezése
a középkorban szitytya/
szkíta-írás volt.
Ennek az írásmódnak
különlegesen
sok emléke maradt
meg Dél-Amerikában.
De levelezéseikben,
térképek feliratozásánál
szintén
használták a pálos-
rovásírást. Helyüket
később jezsuiták7
vették át, de a közöttük
lévő magyar
jezsuiták még egy
darabig használták
ezt az írást is, sokszor
latin írásmódjukkal
vegyesen. A Lisszaboni Állami
Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás
generális búcsúztató beszédét, amit
a Portugáliába távozáskor 125 pálos
atyának mondott.8 Barcelonában pedig
megtalálható a magát büszkén „magyar
királyi vér leszármazottjának” tekintő
Katolikus Izabella (1451-1504) meghívólevelének
másolata, melyben a következő
szavakkal kér pálos hittérítőket
Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:
„Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe,
mert valóban munkásokra lesz
szükség, akikre nehéz testi munka vár”.
A spanyol Cadiz kikötőváros „Archivo
de las Indias” okiratában 300 utazó
pálos szerzetes adatait rögzítették.9 A
pálosok történetében kiemelkedően
érdekes színfolt a dél-
amerikai szereplésük10,
amelyre minden magyar
méltán büszke lehet. VI.
Sándor pápa11 megbízásából
is mennek Amerikába,
hogy ott hittérítést
végezzenek. Főleg az indiánok
között jártak, és
emlékük ma is él. Spanyolország
és Portugália
szembefordult egymással,
és megint VI. Sándor
kéri fel a pálosokat, hogy
csillagászati eszközökkel húzzák meg a
határvonalat a két veszekedő hatalom
között. A spanyolok elfoglalják Guatemalát.
Guatemalában, ahol a pálosok
éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat,
ebben vannak a remetefülkék,
barlangok, amelyeknek falain még ma
is elég sok rovásírásjel található. Ezek a
sajátos pálos rovásírás elemei…
Argentínától egészen Bolíviáig és
Peruig is eljutottak (természetesen a
mai ország-neveket használom). Pizzaro
és katonái is találkoztak magyar
atyákkal, zavarták is őket a tevékenységükben,
ezért kisebb szigetekre
igyekeztek áttelepíteni a frátereket.
Amerikában, de már 1560 után nyomuk
veszik.
A pálosok számára végzetes volt a
török hódítás, hiszen így a bázisukat,
a független és erős magyar államot veszítették
el. 1551-ben meggyilkolták a
rend legismertebb tagját, Martinuzzi
(„Fráter”) Györgyöt. Spanyol szerzetesek
és később közép-európai Jézus
társaságiak (jezsuiták) vették át a
térítést. Közöttük volt 20-30 magyar
jezsuita is. Fentebb is említettem, a latin
írásmóddal vegyesen ők is a pálos
rovásírás jegyeivel rögzítették azokat
a szövegeket.12,13
Az első dél-amerikai egyetemen, a
Szent Márk Egyetemen, Limában, Rér
János14 magyar jezsuita tanár, 1745-
ben magyar pálos nyomokat fedezett
fel. Naplójában beszámolt arról, hogy
az egyetem könyvtárában rovás jegyzeteket
is talált a pálos vonatkozású
könyvek között. A fennmaradt pálos
anyag egy részét, a Mappa Antiqua c.
térképet a Nagyszombati Egyetem másoltatta
le, ez ma Vinland Map néven
ismert. A dél-amerikai Cerro Pelado
barlangi feliratokat 1500 körül vésték a
sziklába. 1910-ben fedezték fel a Cerra
Pólilla nevű röghegységben (amely nevét
a paulillákról, vagyis a pálosokról
kapta) a barlangi rajzokat, amelyeket
az ott élő pálosok rajzoltak fel.
Amerika és Európa földje között a
magyar pálosok építették fel a keresztény
hidat.
Hazánkban – a valós nemzeti történetkutatással
17 párhuzamosan – reneszánszát
éli a rovásírás-kutatás, illetve
a régi, sokszor évezredes rovásírásos
emlékek felfedezése, értelmezése. „Rovásírásos
emlékeink legnagyobb érdeme,
hogy hűen őrzik azt a nyelvezetet,
amely korban íródtak.”18 A régészeti
emlékek rovásírásos maradványai
egyre több ismeretet adnak a magyar
és az európai történelem kutatásához,
a népvándorláskori és azelőtti történelem
felfedezéséhez.
Ma hazánkban nem működik a
magyar Pálos rend, viszont a lengyel
vonalú Pálos rend igen.19 Amit hazánkban
Pálos rendnek neveznek,
nem az ősi magyar pálos rend, hanem
a VI. Pius pápa 1784. december 3-án
kelt „Apostolicae Sedis Auctoritatis”
kezdetű brévével, melyet Szaniszló
Ágoston lengyel király kérésére adott,
a pálosok lengyel tartományát a magyar
rend egészéből leválasztotta, és
kivette ezzel az általános generális
hatásköre alól! Ily módon megalakul a
Lengyel Pálos Kongregáció.
1786-ban a II. József, a magyarság
számára annyira fontos Pálos rendet
is feloszlatta.
Boldog Özséb szentté avatási eljárására
Árva Vince atyát dr. Lékai
László bíboros, prímás, esztergomi érsek
úr bízta meg 1985. december 16-án
kelt 155-6/1985. sz. levelében, melyben
hozzájárult Árva Vince posztulátorkénti
kinevezéséhez.
A hivatalos kánoni eljárás megindítására
1986. január 18-án került sor
az Esztergomi Bazilikában ünnepi
szentmise keretében, melyet a bíboros,
prímás, esztergomi
érsek úr
mutatott be.
„Ezeken
elmélkedj, testvérem,
ezeken,
és megtelik a lelked Krisztus kegyelmével.”
Hadnagy Bálint pálos író
Azért, hogy méltóan megemlékezzünk
az elsőnek Amerika földjére lépő
térítő magyar
szerzetesekről, a
pálos szerzetes
Hadnagy Bálint
1511-es munkáját
vettük alapul,
amely Európa
legrégebbi
passió-szövege.
A Pilisi Pálos
Passió premier
előadása 2008.
június 21-én lesz
Pilisszántón, a
pálosok bölcsőjénél.
Az Újvilág
Fesztivál megnyitó
főrendezvénye a Pilis-Visegrád
régióban szervezett EURÓ PASSIÓ
találkozónak.
A szerző a Bakk Endre Kanonok
Alapítvány elnöke
Jegyzetek
1 Frater Thomas de Sabaria, kéziratai
kompilatív magyarázata Szent Ágoston regulájához,
valamint a rendi élettel foglakozó
Exhortatoriuma (lelőhely: Egyetemi Könyvtár,
Budapest)
2 Jankó László A pápai „Fehér barátok”
templomkriptája
3 Kolumbusz mindvégig abban a hitben
élt, hogy az Indiába vezető nyugati utat találta
meg: ebben a tudatban is halt meg 1506-
ban. Ugyanakkor 1501–02 köré tehető az az
időpont, mikor Vespucci önálló földrésznek
nevezi ki új felfedezését, noha akkorra még
csak Dél-Amerika északi és keleti partvidékét
járta be. A lotharingiai St. Diében működő
Martin Waldseemüller német kozmográfus
1507-ben kiadott világtérképén nevezi először
Amerikának az új déli földrészt, melyet addig
Újvilágként emlegettek. Kolumbusz nevét
utóbb egy országnév örökítette meg: a mai
Kolumbia.
Amerigo Vespucci Nastagio Vespucci
negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot
1451-ben az itáliai Firenzében. Életéről
– felfedezésén kívül – kevés adat áll rendelkezésre.
1490-ben ugyanabba a kereskedőházba
lépett be, amelyikben kortársa, Kolumbusz
Kristóf is hajózott. 1499-ben a mai
Surinameba hajózott, s közben egy új országnevet
ötlött ki: miközben a part mentén
hajóztak, így kiáltott fel Vespucci: Hiszen ez
egy kis Velence – Venezuela! Hazatérte után
portugál lobogó alatt az Újvilág felé indult.
Végül Vespucci saját állítása szerint 1504-ig
összesen négy ízben járt Amerikában. Kétszer
spanyol, kétszer portugál megbízásból,
de Kolumbusz után.
Kolumbusz Kristóf, eredeti nevén Christoforo
Colombo (latinul Christophorus Columbus)
1451. augusztus 25. és október 31. között
született Olaszországban, Genova San Stefano
elővárosában, s 1506. május 20-án hunyt
el Valladolidban. Neve, az olasz colombo szó,
magyarul galambot jelent.
Dél-Amerika területe 17 840 000 km2 a
Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint
népessége több mint 371 000 000. Területe
alapján a negyedik legnagyobb kontinens
(Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége
alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa
és Észak-Amerika után).
Zakarjás János Dél-Amerikából több
levelet is küldött Európába, ezek alapján viszonylag
jól rekonstruálható mindaz, ami vele
történt, de csak 1756-ig. In. Lacza Tihamér:
Magyar jezsuiták Latin-Amerikában.
Schmidt Irén: Szemelvények a Pálos rend
történetéből 1250-2005. Miskolci Bölcsész Egyesület,
Nagy Lajos Magánegyetem 78-79. p.
Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig.
II. köt. 207-208. p.; 210 p. Buenos Aires,
1975.
Árva Vince atya közlése
VI. Sándor (Rodrigo Borgia) a pálosokat
még 1503 előtt bízhatta meg a hittérítéssel,
mert addig volt pápa. Az ő kezdeményezésére
jött létre 1494-ben a tordesillasi
egyezmény, amelyben a portugálok és a spanyolok
felosztották maguk között a világot.
A szerződés értelmében a Zöld-foki-szigetektől
370 legua távolságra nyugatra húztak
egy hosszúsági kört, és az ettől keletre eső
területeket Portugáliának, a nyugatra esőket
a spanyoloknak ítélték. (Az utóbbiak szabadon
átvonulhattak a portugál érdekszférán,
hogy az anyaországgal érintkezzenek, de
mindennemű kereskedelmet és okkupációt
mellőzniük kellett.) Mindez természetesen
még a „lapos Föld” elképzelése alapján történt.
A dokumentumot június 7-én írták alá,
e hó 20-án lépett életbe, és – de iure legalábbis
– csak 1777-ben vesztette érvényét. 1 közönséges
legua = 5,572 km = 3,46 mérföld
A kutatási nehézségek a jezsuita térítők
esetében: Szabó László, az Argentínában
letelepedett magyar újságíró, aki évtizedeken
át kutatta a Dél-Amerikában fellelhető magyar
vonatkozású dokumentumokat, a Magyar
múlt Dél-Amerikában (1519-1900) című
könyvében a következőket írta: „A magyar
jezsuita hithirdetők működésének felderítése,
tisztázása sok akadályba, néha csaknem
elképzelhetetlen nehézségbe ütközik. Mindenekelőtt
figyelembe kell vennünk azt, hogy a
katonai mintájú szervezetbe tömörült rend,
amelynek működése jóformán az egész akkor
ismert világra kiterjedt, tartományokra volt
beosztva, mint ahogy ma is. Minden tartomány
élén egy tartományfőnök, a provinciális állt.
Mivel Magyarország nagy része török hódoltság
alatt volt akkoriban, magyar tartomány
nem létezett. A nyugati és a felvidéki vármegyéket
magában foglaló Királyi Magyarország
a jezsuiták ausztriai tartományához tartozott.
E tény következtében minden Spanyol- és
Portugál-Amerikában működő magyar jezsuita
ausztriai németként volt nyilvántartva. Családnevük,
akárcsak a német, cseh vagy horvát
hittérítőké, legtöbbször elferdítve fordul elő,
vagy tudatosan latinosítódik el, hogy a bennszülött
világi papság esetleges bizalmatlanságának
vagy féltékenységének elejét vegye”. A
latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó
dokumentum csak elszórtan található, talán
többet árulnának el az európai jezsuita archívumok,
bár a Jézus Társaság dél-amerikai
hittérítő tevékenységének szomorú fináléját
ismerve, még ebben sem reménykedhetünk
túlságosan. Amit mégis tudunk, a különböző
nemzetiségű – köztük magyar – jezsuita miszszionáriusokról,
azt elsősorban nekik maguknak
köszönhetjük, hiszen időnként levélben
tájékoztatták feljebbvalóikat, otthonmaradt
hozzátartozóikat az amerikai indiánok körében
eltöltött hétköznapjaikról és munkálkodásukról,
feljegyzéseiket, rajzaikat vagy egy-
egy kiadásra szánt mű kéziratát is sikerült Európába
juttatniuk. In. Lacza Tihamér: Magyar
jezsuiták Latin-Amerikában.
Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen
nem is hittérítőként, hanem a portugál király
udvari csillagászaként és térképészeként került
Brazíliába. Hazafelé Bécsen át utazott,
ahol audienciát kért Mária Teréziától, és
beszámolt a császárnőnek brazíliai működéséről,
s nyilván tizennyolc évig tartó raboskodásáról
sem hallgatott. Egy ideig Csáktornyán,
unokaöccse házában élt, majd Belicán
lett segédlelkész egészen 1793. április 15-én
bekövetkezett haláláig. Feljegyzései, térképei
valószínűleg valamelyik portugál levéltár
eldugott részében porosodnak.
Libisch Győző: Pálos rovásírás = Turán
1999. 5. 21-40.
Rér János valószínűleg az 1710-es évek
végén vagy az 1720-as évek elején érkezett
meg Dél-Amerikába, ahol kezdetben hittérítőként
működött, majd a limai Colegio San
Martín matematikaprofesszoraként 15 évig
tanított, s élete utolsó éveiben ismét visszatért
az indiánok közé, hogy folytassa misszionáriusi
munkáját. Szabó László szerint Rér
János alkalmazta először és terjesztette el a
földrengésektől gyakran sújtott Limában a
magyar népi építészetben jól ismert tapasztott
sövényfonatú boronafalakat, tetőket és menynyezeteket,
amelyek lényegesen ellenállóbbaknak
bizonyultak a korábbi megoldásokhoz
viszonyítva. 1746-ban egy hatalmas földrengés
következtében leomlott a limai székesegyház
mennyezete, amelyet Rér János tervei alapján
ún. sövénybetétes technikával építettek újjá
és még ma is szilárdan áll. Buschiazzo argentin
építészmérnök és művészettörténész szerint
Rér további limai épületeket is tervezett. Neki
tulajdonítja a San Carlos-templomot, amely
ma a Nemzeti Panteon épülete, valamint a de
las Huérfanas- és a del Logicado-templomot
is. In. Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-
Amerikában.
A középkori szövegekben többször is előfordult,
hogy a rovásbetűk közé arab számokkal
írták fel az évszámot. Így a hagyománynak
megfelelő, hogy a szabványos kódkiosztású
rovás-betűkészletben is szerepelnek az arab
számok a rovásszámok mellett. Dr. Hosszú
Gábor közlése
Libisch Győző: Egyház és rovásírás c.
művéből való.
Jól rekonstruálható mindaz, ami a pálosokkal
is történt az újabb kutatási eredmények
publikálásáig: „Egy magyar jezsuita
rend tagjának visszaemlékezései” c. munkából:
…a legtávolabbi indián településeket is
felkereste, megtanult számos indián nyelvet
és nyelvjárást, amely tulajdonképpen előfeltétele
volt a sikeres hittérítő munkának, annál
is inkább, mert voltak olyan redukciók,
ahol tucatnyi különböző nyelvet is beszéltek
az ott letelepített indiánok. A magyar jezsuita
részletes feljegyzéseket készített, ezeket
jól sikerült rajzokkal, valamint térképvázlatokkal
egészítette ki Éder Xavér Ferenc latinul
írt munkája, amelynek címét (Descriptio
provinciae Moxitarum in Regno Peruano)
magyarra így fordíthatnánk le: A Perui Királyságban
lévő Moxitania tartomány leírása.
A 289 sűrűn teleírt oldalt kitevő kézirat
eredetije a budapesti Egyetemi Könyvtár
Pray-gyűjteményében található. Ebből készített
1791-ben egy meglehetősen szerény
kivonatot Makó Pál budai apát, aki valójában
nem is Éder eredeti szövegét, hanem a
saját magyarázatait adta közre. Ez a kiadás
majdnem száz évvel később, 1884-ben spanyolul
is megjelent La Pazban, de maga az
eredeti szöveg (illetve fordítása) teljes terjedelmében
mind a mai napig nem jutott el az
olvasók szélesebb köréhez.
Forrai Sándor
Varia Paulina III. Gyöngyösi Gergely: I.
Remete Szent Pál Remete testvéreinek élete
Fráter György Alapítvány, 1998 sor. szerk. P.
Árva Vince OSP.
Velencében 1551-ben adta ki azt a Remete
Szent Pálról összeállított, a kolostorok
számára nélkülözhetetlen írását, mely a hivatalos
életrajzon kívül a szent Lőrinci sír melletti
csodákat is tartalmazza.
2007. december 16., 12:29 am
Sydney rádió műsorában a Pilisi Pálos Passióról
http://www.ilosvay.net/html/guest.html
http://www.ilosvay.net/html/music.html
2007.December 2 4. rész
Tisztelettel:
Bakk István
Bakk Endre Kanonok Alapítvány Elnöke