Markó Attilának szeretettel
3. Audiovizuális médiánk bugyrai
Valamelyest az előbbi témához is kapcsolódik ez a gondolatsor. Az este a tévé távirányítóján ujjgyakorlatokat végeztem, hátha valami nézhetőre bukkanok. És mit találok: az egyik csatornán az élelmiszerek “gyilkos voltáról” elmélkednek, a másikon egy buggyant nő az anyjával cirkuszol a vagyon felett, a harmadikon “újra robban a magyarok autonómiája” a megszokott őrültekkel a főszerepben, és már magam sem emlékszem, hogy milyen más hasonlóan közérdekű információk csapódtak hozzám a többi csatornáról. Így aztán a nemrég elhunyt Steve mestert néztem az Animal Planet-en…..
Gáspi, Gáspi, mit lehet tenni?… Tudom, költői kérdés…
Attila drága fogas kérdésnek látszik a felvetésed!
Mikor sakkoztál utoljára?…..uszoda, könyvtár, könyvesbolt, Honfoglaló, kocogás este a parkban, tenisz, egy új idegen nyelv elsajátítása, fotó, falusi kert művelése, fesztiválszervezés, felkészülni egyetemi oktatásra, interneten régi barátok felkutatása, régi receptek kipróbálása a konyhában, színház, mozi, DVD????????????
2006. november 7., 11:33 am
Kösz, mester…
A tippek kitűnőek, amikor alkalmam adódik, élek is velük, hidd el…
Költői kérdés volt, és egyszerűen csak a silányságot, a tartalmatlanságot, a nézettségi indexből következtethető nézői igény posványságát állapítottam meg. Minden bizonnyal nem fedeztem fel a spanyolviaszt…
És semmiképp nem akartam neked labdát feladni, csupán egy pillanatra megpróbáltam együttérezni veled, és elgondolni, milyen lehet egy CNA-ülés mondjuk “Nasul”-témában…