Itt vagyok, pedig másként is tehettem volna.
Hat éve mikor először választottak meg, nem volt sok gondom. Egy olyan pozíciót örököltem, ahol ha csak köszönök a portásnak, már többet tettem, mint elődöm. Emlékszem mikor megjelentem az első MUER gyűlésen, úgy köszöntöttek, mint az első főhivatalnok aki megtiszteli őket… Na szóval szerencsém volt sok dologban.
Másodjára?… ott ahol alelnök voltam? Ha nem érem el újból, akkor a közvélemény szemében már meg is buktam. Megválasztásom is egy nyolcadik oldalas hír lesz, ha lesz. (vannak erdélyi magyar lapok, ahol a megválasztásom még hírértékkel sem bírt) Kit érdekel az a hegymászó, aki másodjára teljesít egy nehéz kihívást. Pedig most nehezebb a helyzetem. Pár éve a hatalmas belsőhatalmi harcok is közrejátszottak az alelnöki megválasztásomban. Akkor nem ismertek igazán a kollégáim. Páran azt gondolták hamar zsebre vágnak. Nem így történt. Most már ismernek, tudják hibáimat, erősségeimet….
Na megyek dolgozni. Van egy vízióm az elkövetkező feladatokról. Annyi az ismeretlen, hogy konkrét terv még nincs. Meglátjuk.
Tény, hogy az alelnököt titkos szavazással, zárt ülésen választják a tagok.

Elküldve: 2006. december 21., 7:40 am-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.