Új médiavilág Magyarországon?
Kissé felgyorsultak felénk a dolgok, konferenciák, Tompa Miklós emléknapok, bemutatók… nem nagyon tudom követni a magyarországi médiaváltozásokat. Illetve nagyon sok időbe kerülne, az hogy az ember bátran véleményt nyilvánítson.
Tény, hogy annyi közszolgálati csatorna amennyi Magyarországon volt egy tízmilliós országban nem tartható fent. Vagyis nem tartható magas színvonalon. Amit mi, Erdélyben a bőrünkön tapasztaltunk, is jó példa arra, hogy hogyan nem szabad. Régebben, mikor még megkérdezett az m1, illetve a Duna tv tudósítója erről-arról, volt hogy ugyanaz az ember tette, csak éppen a szivacsot cserélte le a mikrofonról. Később megtudtam, hogy ugyanaz szállít be a két közszolgálatinak, persze két fizetésért… Rengeteg volt az átfedés, az egymás utánzása, ugyanannak az anyagnak a kétszeri eladása a csatornák között. Tenni kellett valamit. Persze érdekes lett volna egy média kerekasztal, szakértőkkel minden irányból. Miért kellett sietni? Olvasom, hogy azon vitatkoznak, hogy az új hatóságnak legyen-e rendeletalkotási joga. Romániában a megalakulás óta 1992-től van ilyen joga a médiahatóságnak. Mielőtt vitatkoznának el lehetne beszélgetni a bukaresti kollégákkal, vagy a franciákkal. Ott a másik javaslat a pozitív hírekről. Romániában már megértette a politikai elit, hogy butaság lenne az ilyen szabályozás. Nem értem a beterjesztőket, rajtuk fog röhögni Európa. Jaj nehéz dolgok ezek, nem tudom kicsit több türelem és kicsi párbeszédszándék miért nem lehetséges? Bár olvasnák el egyesek, hogy bizonyos Magyarországon rendezett konferenciákon, miket mondtak a szakértők… Amúgy meg szurkol az ember, mert annál nézhetetlenebb ami most az m1, m2, illetve a Dunán folyik, illetve a Kossuthon és az MR2 Petőfin hallható, nehezen elképzelhető.